Galéria

A „galéria” szó a magyar nyelvben mélyen gyökerező, sokrétű fogalmat takar, amely az építészet, a művészet és a közösségi tér találkozásánál kapott jelentőséget. Kulturálisan leginkább a képzőművészetek világához kötődik, ahol a műalkotások közszemlére történő bemutatásának fizikai keretét jelenti, szinte szinonimává váltva a művészeti intézményekkel. Történelmi vonatkozásában azonban az építészeti forma korábbi: a hosszú, fedett járóutak, boltívek vagy emeleti folyosók jelentése is alapvető, melyek a középkori és reneszánsz építészetből, majd a 19. századi üvegházszerű kereskedelmi árkádokból (pl. a milánói Galleria Vittorio Emanuele II) eredeztethetők.

Gyakori félreértés, hogy a „galéria” kizárólag a képzőművészeti kiállítótermet jelentené, vagy hogy minden művészeti kiállítóhely automatikusan galéria. Valójában a szó használata tágabb: egyrészt nem minden galéria foglalkozik kizárólag képzőművészettel (fotógaléria, installációs galéria), másrészt a nagyobb intézmények (múzeumok) kiállítótermét is nevezhetik galériának, bár ez utóbbi esetben inkább a teremre utalnak, nem az intézményre. Továbbá, a szó használata a színházi világban, a karzatot vagy emeleti páholyokat jelentve, szintén élő és fontos jelentésréteg.

A szó alakja

Galéria. A szó többes számban és ragozott formákban is gyakran előfordul a mindennapi és szakmai nyelvben, például: „A galéria új kiállítása holnap nyílik meg.”

Kiejtés

/gɒleːriɒ/

Eredet / etimológia

A „galéria” szó eredete a görög nyelvhez vezethető vissza, ahol a „γαλέριον” (galérion) vagy „γαλεάγρα” (galeágra) jelentése ‘halászháló’, illetve ‘halászhajó fedélzete’. Ez a kifejezés a latinba került át „galerie” formában, jelentése ‘hajófedélzet’ vagy ‘hajó fedett része’. Az olasz nyelvben („galleria”) az építészeti jelentés alakult ki: először a templomok hosszanti mellékhajóira vagy azok emeleti részére (trifórium) utalt, majd kiterjedt hosszú, boltíves folyosók, járóutak, illetve a velencei Dózse-palota emeleti csarnokaira. A német nyelvben („Galerie”) vált általánossá a fedett, boltíves sétány vagy a festményeket bemutató terem jelentése. A magyar nyelv a németből vette át a szót a 18-19. század fordulóján, megőrizve mindkét alapvető jelentését.

Jelentése

A „galéria” szónak a magyar nyelvben több, egymással rokon, de jól elkülöníthető jelentése van. Elsősorban (1) művészeti kiállítótermet vagy magát a művészeti intézményt jelöli, ahol képzőművészeti alkotásokat (festményeket, szobrokat, grafikákat stb.) állítanak ki és értékesítenek. (2) Fedett, boltíves vagy üvegtetővel ellátott járóutat, árkádot vagy bevásárlóközpontot jelent, amelyben üzletek, kávézók sorakoznak (pl. belvárosi galéria). (3) A színházakban, koncerttermekben az emeleti, gyakran oszlopokra támaszkodó, nyitott vagy páholyokból álló ülőhely-sort, a karzatot nevezik galériának. Emellett (4) digitális kontextusban egy képek vagy médiatartalmak gyűjteményét is jelentheti (pl. fotógaléria egy weboldalon).

Stílusérték és használat

A „galéria” szó stílusértéke és használata jelentésenként változik. A művészeti kiállítóhely jelentésében általában semleges, formálisabb hangvételű, bár maga az intézménytípus (kereskedelmi galéria vs. állami kiállítóterem) befolyásolhatja a konnotációt. Az építészeti (fedett sétány, árkád) jelentés szintén semleges, köznyelvi. A színházi karzat jelentése szintén semleges, szaknyelvi vagy köznyelvi. A digitális tartalomgyűjtemény jelentése széles körben elterjedt, semleges vagy lazább stílusú. A szó minden jelentésében általánosan elfogadott és széles körben használt, nem tartozik se a túlzottan formális, se a túlzottan laza nyelvi réteghez.

Példamondat(ok)

A budapesti Belvárosi Galéria tegnap nyitott egy figyelemre méltó kortárs magyar szobrászati kiállítást.

A Váci utcai bevásárlógaléria menedéket nyújt a forró nyári napon, miközben a boltok kínálatát böngészhetjük.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: kiállítóterem, múzeum (részben, ha kiállítóteremre utal), árkád, bazár (részben, főleg régies használatban, fedett vásártér), karzat, páholy (színházban, részben), képtár (ritkábban, inkább gyűjteményre utal).

Antonímák: szabad tér, utca, tér (a fedett járóút jelentésében); alapföldszint, parkett (a színházi karzat jelentésében); műterem, raktár (a kiállítóterem jelentésében, bár nem közvetlen ellentétek, inkább eltérő funkció).

Változatok és származékszavak

A „galéria” szóból származtatott főnevek: galériás (a galéria tulajdonosa, vezetője vagy alkalmazottja); fotógaléria (fotóművészetet bemutató galéria vagy digitális fotógyűjtemény); kereskedelmi galéria (műalkotásokat értékesítő galéria). Melléknévként: galériabeli (a galériához tartozó, ott lévő). Igei képző: galériázik (bizalmas, a galériákban való járkálást, kiállítások megnézését jelenti).

Multikulturális vonatkozás

A „galéria” szó rokon alakjaival és jelentéseivel számos európai nyelvben megtalálható. A német „Galerie”, az angol „gallery”, a francia „galerie”, az olasz „galleria”, a spanyol „galería” mind hasonló jelentéstartományt fednek le: művészeti kiállítóterem, fedett járóút/árkád, színházi karzat. Az angol nyelv kiemelkedően gyakran használja a digitális tartalomgyűjteményekre is („photo gallery”). Az olasz „galleria” kiemelt jelentéssel bír a történelmi, boltíves bevásárlóutcák tekintetében (pl. Milánó). A francia nyelvben a „galerie” kifejezetten jelenthet műkereskedést is. A kiejtés nyelvként változik, de a magánhangzók és a hangsúly hasonló marad (általában a második szótagra esik: angol /ˈɡæləri/, francia /ɡalʁi/). A konnotációk is hasonlóak: művészeti kontextusban kulturált, intellektuális, építészetiben pedig gyakran elegáns vagy történelmi hangulatú.

Szóelválasztás:

Ga-lé-ria

Ragozás:

Egyes szám: galéria (alanyeset), galériát (tárgyeset), galériának (részes eset), galériával (eszközhatározói eset), galériáért (causalis), galériába (illatív), galériában (inessivusz), galériából (elativusz), galériára (sublativusz), galérián (superessivusz), galériáról (delativusz), galériához (allativusz), galériánál (adessivusz), galériától (ablativusz). Többes szám: galériák, galériákat, galériáknak, stb. (ragok a többes szám jele (-k) után).

A „galéria” lényegi jelentése tehát egy meghatározott, gyakran hosszanti irányú, rendszerint fedett tér vagy térsorozat, amely egy adott tevékenység (műalkotások megtekintése, árucikkek böngészése, közlekedés menedékelérése, előadás követése emelt szintről) számára biztosít keretet. Ez a térfogalom kiemeli a határoltságot, a védettséget (az időjárás ellen) és a specifikus funkciót. Az építészeti forma és a benne zajló kulturális/szociális gyakorlat szoros kapcsolatát tükrözi.

Összefoglalva, a galéria nem pusztán fizikai hely, hanem egyfajta intermediális tér: összeköti a belső és a külső tereket (fedett utca), a művészt és a közönséget (kiállítóterem), a színpadot és a nézőteret (színházi karzat). Ez az összekötő, közvetítő jelleg teszi annyira sokrétűvé és tartalmassá a fogalmat, amely a városi élet és a kulturális gyakorlat szerves részévé vált. Jelentése túlmutat a puszta építményen, magában foglalja az ott zajló emberi tevékenységek és interakciók egészét is.