Genocídium

A genocídium fogalma az emberiség történetének egyik legsötétebb és legösszetettebb jelenségéhez kapcsolódik. A modern fogalom kialakítása Raphael Lemkin lengyel-zsidó jogász nevéhez fűződik, aki a náci Németország által elkövetett, népcsoportok elleni szisztematikus megsemmisítés elemzése során alkotta meg a kifejezést, és harcolt annak nemzetközi jogi elismeréséért. Ennek gyümölcse az 1948-as ENSZ Genocídiumról szóló Egyezménye, amely a fogalmat először határozta meg jogilag kötelező erővel. Gyakori tévhit, hogy a genocídium kizárólag a fizikai megsemmisítést jelentené; valójában az egyezmény kiterjed a csoport identitásának szándékos rombolására célzott, népcsoportra jellemző tulajdonságok megsemmisítésére irányuló cselekmények széles skálájára is, beleértve a gyermekek erőszakos elvételét is.

Bár a szó használata gyakori a köznapi beszédben, a pontos jelentését és súlyát gyakran elbagatellizálják vagy túlzottan bővítik. Nem minden etnikai konfliktus, nem minden tömeges erőszak vagy háborús bűn minősül automatikusan genocídiumnak. A fogalom lényegi eleme a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport *részleges vagy teljes* megsemmisítésének konkrét *szándéka*. Ez a „szándék” (latinul: *dolus specialis*) megállapítása jelent gyakran a legnagyobb nehézséget és vitát a nemzetközi bíróságok előtt. Továbbá, gyakori tévedés, hogy a fogalom csak állami szervekkel elkövetett tettekre vonatkozna; az egyezmény kimondja, hogy felelősség terhelheti magánszemélyeket, hivatalnokokat és állami vezetőket egyaránt.

A szó alakja

Genocídium – A szó főnév, amely egy népcsoport szándékos megsemmisítését jelöli. Például: A Nemzetközi Bíróság vizsgálja, hogy a konfliktus során elkövetett cselekmények genocídiumot alkottak-e.

Kiejtés

[ˈɡɛnotsiːdijum]

Eredet / etimológia

A „genocídium” szó összetétel a görög *génosz* (γένος), jelentése ‘nemzetség’, ‘faj’, ‘törzs’ vagy ‘népcsoport’, és a latin *caedere* (‘öl’, ‘megöl’) igéből származó *-cidium* végződés (ami ‘megölés’, ‘gyilkosság’ jelentésű főneveket képez, lásd: homicídium – emberölés, suicídium – öngyilkosság) kombinációjából. Raphael Lemkin alkotta meg 1944-ben kiadott könyvében („Axis Rule in Occupied Europe”) a náci háborús bűnök leírására. A magyar nyelvbe valószínűleg közvetlenül az angol „genocide” szóból, vagy a nemzetközi (latinos) forma után került a XX. század közepén, az ENSZ egyezményének ratifikálásával párhuzamosan.

Jelentése

A „genocídium” kizárólagosan súlyos nemzetközi bűncselekményt jelöl, amelyet az 1948-as ENSZ Genocídium Egyezménye határoz meg. Alapvető jelentése egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport részleges vagy teljes megsemmisítésére irányuló, szándékos cselekmények elkövetése. Az egyezmény felsorolja a genocídiumot alkotó cselekményeket: csoporttagok megölése; súlyos testi vagy szellemi sértések okozása; a csoport életfeltételeinek szándékos rontása a fizikai megsemmisülés céljából; gyermekszülések megakadályozása (pl. kényszersterilizálás); csoport gyermekeinek erőszakos elvitele más csoportba. A szó használata a köznapi nyelvben néha tágabb, metaforikus értelemben is előfordul (pl. „kultúrgenocídium”), de szigorúan véve ezek nem minősülnek jogi értelemben vett genocídiumnak.

Stílusérték és használat

A „genocídium” szó rendkívül súlyos, formális és komoly stílusértékkel bír. Kizárólagosan súlyos történelmi események, nemzetközi jogi viták, politikai elemzések és tudományos (történelmi, szociológiai, jogi) diskurzusok kontextusában használják. Használata mindig tabutéma érintését jelenti, és komoly felelősséggel jár, mivel egy adott esemény vagy folyamat genocídiumként való megnevezése súlyos vád, gyakran nemzetközi politikai következményekkel. Nem alkalmas köznyelvi, hétköznapi vagy tréfás kontextusokra. A szó használata erősen érzelmeket kiváltó és gyakran politizált.

Példamondat(ok)

A Nemzetközi Bíróság Hagyában 2007-ben jogerősen megállapította, hogy a boszniai háború során Szrebrenicában elkövetett mészárlás genocídium volt.

A történészek vitatják, hogy a gyarmati idők bizonyos eseményei, mint például a Namíbiában elkövetett herero és nama lemészelése, megfelelnek-e a genocídium modern jogi meghatározásának.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: népirtás, etnikai tisztogatás (bár ez utóbbi nem teljesen azonos, inkább részcselekmény vagy kapcsolódó fogalom).

Antonímák: béke, együttélés, megbékélés, emberiesség, tolerancia, védelmezés. (Megjegyzés: A genocídium olyan extrém jelenség, hogy nincs közvetlen, egyetlen szóval kifejezhető ellentéte. Az antonímák inkább a koncepció ellenpólusát jelölik.)

Változatok és származékszavak

A „genocídium” szóból származó főbb képződmények:

• genocidális (melléknév): Genocídiumra jellemző, arra irányuló, azzal kapcsolatos. Pl.: *genocidális szándék*, *genocidális retorika*.
• genocida (főnév): A genocídium elkövetője. Pl.: A háborús bűnösöket, köztük a genocidákat, elítélték.

A szó nem képez igét vagy más jelentésű főnevet a magyar nyelvben. Ragozása a latin eredetű főnevek szabályai szerint történik (lásd Ragozás).

Multikulturális vonatkozás

A „genocide” szó (kiejtve: [ˈdʒɛnəsaɪd]) az angol nyelvben ugyanazt a pontos jogi fogalmat jelöli, mint a magyar „genocídium”, és ez a legelterjedtebb forma a nemzetközi diskurzusban, az ENSZ-dokumentumokban és a bírósági ítéletekben. A francia „génocide” ([ʒenɔsid]) szintén közvetlenül Lemkintől származik. A német nyelvben a „Völkermord” („népgyilkosság”) szó használata domináns, bár a „Genozid” is használatos, főként szakmai kontextusban. Az oroszban népirtásra a „геноцид” (genotsid) és a „нациеубийство” (natsieubiystvo – „nemzetgyilkosság”) is használatos. A spanyol „genocidio”, az olasz „genocidio” és a lengyel „ludobójstwo” (szó szerint: „népgyilkosság”) szintén azonos alapfogalmat jelentenek. A kiejtés és a helyesírás változik, de a fogalom maga és annak súlya konzisztens a nemzetközi jog és az emberiesség ellen elkövetett bűnökkel foglalkozó szervezetek körében. A köznapi nyelvben más nyelveken is előfordul a fogalom tágabb, metaforikus használata.

Szóelválasztás

ge-no-cí-di-um

Ragozás

Alanyeset (Nominativusz): genocídium Tárgyeset (Accusativusz): genocídiumot Birtokos eset (Genitivusz): genocídiumé Részes eset (Dativusz): genocídiumnak Határozói eset (Superessivusz): genocídiumon Betűzős eset (Illativusz): genocídiumba Egresszív eset (Elativusz): genocídiumból Adessivusz: genocídiumnál Ablativusz: genocídiumtól Többes szám: genocídiumok (ritkán használt, inkább konkrét különálló eseményekre vonatkozik)

A genocídium fogalma nem pusztán egy történelmi atrocitás kategorizálására szolgál; az emberiség elleni bűnök ezen formájának elismerése és megnevezése alapvető jelentőségű az áldozatok emlékének tiszteletben tartásához, az elkövetők elszámoltatásához és – remény szerint – az ilyen szörnyűségek megelőzéséhez. Az ENSZ egyezménye nemzetközi normát teremtett, és lehetővé tette, hogy a nemzetközi közösség felléphessen az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben, bár a gyakorlat gyakran bonyolult és politikai akadályokkal terhelt.

A „genocídium” szó használata tehát messze túlmutat a szó szerinti jelentésén. Egy embercsoport létezésének megtagadására irányuló szisztematikus erőszak szörnyűségét testesíti meg. Szóként és fogalomként egyaránt állandó emlékeztető az emberi kegyetlenség mélységeire és a kollektív emlékezet, az igazságszolgáltatás és az atrocitások megelőzésének folyamatos küzdelmére. Pontos és felelősségteljes használata elengedhetetlen a történelmi igazság szolgálatában és egy szörnyű jövő megakadályozásában.