A hallucináció lényegi jellemzője az érzéki meggyőződés és a külső inger hiányának egyidejűsége. Az érintett személy élénken, megkérdőjelezhetetlen valóságként éli meg az észlelését, noha az nem támaszkodik fizikai ingerre. Ez különíti el például az álmodozástól vagy a szándékos képzelgéstől, ahol a személy tisztában van a fantáziatermészetű jellegel. Az érzéki módus szerint beszélhetünk vizuális, auditív, olfaktorikus, gustatorikus vagy taktilis hallucinációkról, utóbbiak közül a hanghallucinációk a leggyakoribbak skizofréniás esetekben.
Fiziológiai szempontból a hallucinációk nem kizárólag kóros folyamatokra utalnak. Hipnagóg állapotban (elalvás előtt) vagy hipnopomp szakaszban (ébredéskor) előfordulhatnak egészséges egyéneknél is, mint az agy ingerhiányos állapotban történő spontán aktivitása. Kutatások bizonyítják, hogy hosszú távú érzékelési elszigetelés (pl. szenzoros deprivációs kamrák) szintén kiválthat hallucinatív jelenségeket. A kulturális antropológia rámutat, hogy a különböző társadalmak a hallucinatív élményeket a valóság külön dimenziójaként értelmezik, nem pedig az elme hibájaként.
A szó alakja
Hallucináció. Ez a kifejezés a pszichológiai és orvosi szaknyelv egyik alapfogalmát jelöli, amely a valóságérzékelés zavarára utal.
Kiejtés
[hɒlut͡sinaːt͡sijoː]
Eredet / etimológia
A szó a latin „hallucinatio” főnévből ered, amelynek gyöke az „alucinari” (tévelyegni, képzelődni) ige. A kifejezés első ismert használata a 16. századra nyúlik vissza, orvosi kontextusban. A magyar nyelvbe a 19. század végén került át német („Halluzination”) és francia („hallucination”) közvetítéssel, elsősorban pszichiátriai szakirodalmon keresztül.
Jelentése
Orvosi értelemben érzéki csalódást jelent, amikor valaki érzékszervi inger híján érzékel valamit (pl. hall hangokat, lát képeket). Pszichológiai kontextusban a valóságtól való elválást írja le tudatállapot-változás során. Köznyelvi használatban gyakran összekeverik az illúzióval, noha utóbbi valódi érzéki inger torzított feldolgozását jelenti. Személyiségpszichológiában a belső konfliktusok külső vetületeként értelmezik. Szűkebb definíció szerint csak a tudatosság megmaradása mellett kialakuló érzéki csalódás minősül hallucinációnak.
Stílusérték és használat
Elsősorban szakmai (pszichiátriai, pszichológiai, neurológiai) és tudományos kontextusokban használatos, semleges stílusjelleggel. Köznyelvi alkalmazása gyakran hibás (pl. „fáradtsági hallucináció” helyett valójában illúzióról lenne szó). Irodalmi szövegekben metaforikusan is előfordul a valóság megtévesztő ábrázolására. Formális beszédhelyzetekre jellemző, laza társalgásban inkább a „képzelődés” vagy „észlelési hiba” szinonimákat részesítik előnyben.
Példamondat(ok)
A deliriumos állapotban szenvedő beteg élénk vizuális hallucinációkat tapasztalt, folyamatosan beszélt a szobában táncoló kék medvékről.
A tudományos vita során hangsúlyozták, hogy a mágikus szertartások során előidézett transzjelenségek nem tekinthetők pusztán hallucinációnak, mert kulturális keretbe ágyazott élményekről van szó.
Rokon és ellentétes értelmű szavak
Szinonimák: képzet, érzéki csalódás, pszichotikus epizód, álomképszerű állapot
Antonímák: valóságérzékelés, tárgyilagos észlelet, normális érzékelés, szoberség, orientáltság
Változatok és származékszavak
„Hallucinál” (ige): képzelődik, téves érzékelései vannak (pl. „Lázában hallucinált”). „Hallucinatív” (melléknév): hallucinációra jellemző (pl. hallucinatív kép). „Hallucinogén” (melléknév/főnév): hallucinációt kiváltó anyag (pl. hallucinogén gomba). „Hallucinózis” (főnév): krónikus hallucinációs zavar orvosi terminológiában. Származékai elsősorban orvosi szaknyelvi használatúak.
Multikulturális vonatkozás
Angolul („hallucination”) kifejezetten klinikai jellegű, míg németül („Halluzination”) filozófiai kontextusban is gyakori. Spanyol nyelvterületen („alucinación”) erősebben kapcsolódik a misztikus élményekhez. Japánban (幻覚 „genkaku”) szigorúbban elkülönítik a fiziológiás okokat (pl. éhség, álmatlanság) és a pszichopatológiai állapotokat. Az orosz nyelvben (галлюцинация) gyakoribb a kollektív hallucináció fogalma politikai propaganda-kontextusban. Az afrikai joruba kultúrában nincs direkt megfelelője, mert a spirituális entitásokkal való kapcsolatot valós interakciónak tekintik.
| Szóelválasztás | Hal-lu-ci-ná-ció |
| Ragozás | hallucinációt (tárgyeset), hallucinációig (igekötős), hallucinációban (inessivus) |
Tudj meg többet
-
-
-
Jövevényszavak betűrendben és eredetük szerint:
-Angol eredetű szavak -Francia eredetű szavak -Görög eredetű szavak -Latin eredetű szavak -Német eredetű szavak -Olasz eredetű szavak A-Á B C-Cs D-Dz-Dzs E-É F G-Gy H I-Í J K