Humanitárius

A humanitárius fogalom történelmi gyökerei az emberiségesség és kölcsönösség ötleteiben keresendők, bár a modern értelemben vett humanitárius cselekvés a 19. században, Henri Dunant és a Vöröskereszt megalapításának hatására vált meghatározóvá. Magyarországon is jelentős hagyománya van, különösen a történelmi katasztrófák (pl. az 1956-os forradalom menekültjeinek segítése, a Tiszaeszlári árvíz) idején megnyilvánuló nemzetközi segítségnyújtás, valamint a magyar civil szervezetek külső tevékenysége révén. A fogalom gyakran összemosódik a karitatív vagy jótékonysági tevékenységgel, holott lényegi különbség van: míg a jótékonyság általában helyi, ad hoc segítséget nyújt, a humanitárius akciók célja a nemzetközi jogi keretek között, a humanitárius alapelvek (emberiesség, semlegesség, pártatlanság, függetlenség) betartásával, életmentő segélyszolgáltatás és védelmi tevékenység végzése azonnali humanitárius válságokban szenvedő népesség számára.

Filozófiai szempontból a humanitárius gondolkodás az emberi méltóság elvén és az alapvető emberi jogokon alapul, amelyek minden embert megilletnek, tekintet nélkül nemzetiségre, vallásra, politikai hovatartozásra vagy etnikai eredetre. Gyakori tévedés, hogy a humanitárius szervezetek kizárólag anyagi segélyt nyújtanak; valójában tevékenységük sokrétű, magában foglalja az egészségügyi ellátást, a tiszta vízhez és higiéniához való hozzáférés biztosítását, a menedékjogot, a gyermekvédelmet, a lelki segítséget és a katasztrófa utáni helyreállítást is. Egy másik elterjedt félreértés, hogy a humanitárius segítség politikai vagy vallási célokat szolgálna, holott a semlegesség és pártatlanság elve alapvető a hitelesség és a hozzáférés biztonságához.

A szó alakja

A szó alapalakja, főnévi használatban a humanitárius, mely melléknévként is funkcionál, például „humanitárius segítség”, „humanitárius katasztrófa”.

Kiejtés

[ˈhumɒnitaːrijuʃ]

Eredet / etimológia

A humanitárius szó a francia humanitaire melléknévből ered, amely maga a latin humanitas (’emberiség, emberi természet, műveltség’) szóból származik, a humanus (’emberi’) képzős származéka. A francia nyelvből került át a nemzetközi diplomáciai és jogi diskurzuson keresztül a magyar nyelvbe a 19. század második felében, elsősorban az emberi szenvedés enyhítésére irányuló, semleges és pártatlan nemzetközi segítségnyújtás fogalmának megjelölésére, különösen a Vöröskereszt mozgalom térhódításával párhuzamosan.

Jelentése

1. Melléknévként: Az emberiség iránti szeretetet, az emberi szenvedés enyhítésére irányuló erőfeszítéseket, vagy az ezzel kapcsolatos tevékenységeket, intézményeket, segítséget jelöli. Pl. humanitárius segítség (életmentő alapvető ellátások: élelmiszer, víz, gyógyszer, menedék), humanitárius katasztrófa (nagy léptékű emberi szenvedést okozó esemény), humanitárius szervezet (pl. Mentők Határ Nélkül, Magyar Vöröskereszt).
2. Főnévként (személyre utalva): Olyan személy, aki professzionálisan vagy önkéntesként vesz részt humanitárius segítségnyújtásban, az emberi szenvedés enyhítését szolgáló munkát végzi, gyakran válságterületeken. Pl. A humanitáriusok életveszélyben dolgoztak az ostrom alatt álló városban.
3. (Kissé elavult vagy átvitt értelemben): Emberséges, emberbaráti, könyörületes magatartást vagy személyiségjegyet is jelenthet. Pl. Humanitárius gesztus volt a részéről. Ez az értelmezés azonban a modern használatban háttérbe szorult a specifikusabb, segítségnyújtással kapcsolatos jelentés javára.

Stílusérték és használat

A humanitárius szó kifejezetten formális, közírást jellemző és szakmai stílusú. Leggyakrabban a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia, a fejlesztéspolitika, az egészségügy, a katasztrófavédelem, az emberi jogok és a médiaközlések területén használják. Az értelmező médiában és a tudományos szövegekben gyakori. Köznyelvi helyettesként inkább az „emberséges”, „jótékony”, „segélyező” vagy konkrétabb kifejezések (pl. „élelmiszer segély”, „menekülttábor”) használatosak. A szó használata magas szintű szakértelemet és a nemzetközi humanitárius rendszer működésének ismeretét sugallja.

Példamondat(ok)

A nemzetközi szervezetek sürgősen humanitárius folyosókat próbálnak kialakítani, hogy az ostromlott területek civil lakosságát el lehessen látni gyógyszerekkel és élelemmel.
Számos magyar humanitárius dolgozik jelenleg a konfliktus sújtotta régióban, ahol a helyzet egyre súlyosbodik, és az alapvető ellátmányok hiánya miatt humanitárius katasztrófa fenyeget.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: emberbaráti, emberséges (bár ez tágabb), segélyező (konkrétabb tevékenységre utal), jótékonysági (inkább karitatív, kevésbé hangsúlyozza a semlegességet és az életmentő jelleget), altruista (személyiségjegy).

Antonímák: embertelen, kegyetlen, kíméletlen, könyörtelen, barbár; önző, közönyös (a magatartásra). A humanitárius akciók ellentéte lehet a ellenséges cselekedet, hadművelet vagy a segítségmegvonás.

Változatok és származékszavak

Humanitarizmus: Főnév. Az a filozófiai nézet vagy gyakorlati tevékenység, amely az emberiség javát, az emberi szenvedés enyhítését, az alapvető emberi jogok és méltóság tiszteletben tartását helyezi előtérbe, különösen válsághelyzetekben.
Humanitáriusan: Határozószó. Az emberiségesség, könyörületesség, segítőkészség jegyében; oly módon, hogy az emberi szenvedés enyhítését szolgálja. Pl. Humanitáriusan viselkedett a katasztrófa áldozataival.
Humanitárius (főnévként): Lásd a jelentéseknél. Ragozható (humanitáriusok, humanitáriussal stb.).
Humanitárius (melléknévként): Ragozható a magyar melléknevek szabályai szerint (humanitáriusak, humanitáriusabb, leghumanitáriusabb).

Multikulturális vonatkozás

A humanitárius fogalom és annak megfelelői (angol: humanitarian, francia: humanitaire, német: humanitär, orosz: гуманитарный [gumanitarnij]) szinte minden európai nyelvben megtalálhatóak, közvetlenül vagy közvetve a latin gyökön keresztül. A jelentés magja (az emberi szenvedés enyhítése, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása válsághelyzetben) nagymértékben megegyezik. Az angol humanitarian kissé tágabb jelentéskörrel bír, gyakrabban használják az emberi jogok és a fejlődés szélesebb területén is, nem csak az azonnali életmentő beavatkozásra. A német humanitär és a francia humanitaire használata nagyon hasonló a magyarban megszokotthoz. Az orosz гуманитарный jelentése szintén nagyon közel áll, bár gyakran előfordul a „társadalomtudományokra” (гуманитарные науки) való utalásban is, ami a magyar nyelvben nem jellemző. A kiejtés természetesen nyelvenként változik, de a szótő felismerhető marad.

Szóelválasztáshu-ma-ni-tá-ri-us
Ragozás (főnévként, egyes szám)Alanyeset: humanitárius
Tárgyeset: humanitáriust
Részes eset: humanitáriusnak
Birtokos eset: humanitáriusé
Határozói eset: humanitáriusként
Instrumentalis: humanitáriussal
Kauzális: humanitáriusért
Translativus: humanitáriussá
Terminativus: humanitáriusig
Formalis: humanitáriusként
Essivus: humanitáriusul
Adessivus: humanitáriusnál
Ablativus: humanitáriustól
Ragozás (melléknévként, hímnem egyes szám)Alanyeset: humanitárius
Tárgyeset: humanitárius / humanitáriust (tárgyas ragozás)
Részes eset: humanitáriusnak
Birtokos eset: humanitárius (jelzőként)
Határozói eset: humanitáriuson (ritka)
Instrumentalis: humanitáriussal

A humanitárius fogalom lényege túlmutat a puszta segítségnyújtáson; az emberi méltóság és az alapvető jogok – az élethez, a biztonsághoz, a kínzás és megalázó bánásmód elkerüléséhez való jog – nemzetközileg elismert és védett alapját képezi válsághelyzetekben. A humanitárius akciók célja nem csupán a fizikai túlélés biztosítása (bár ez elsődleges), hanem a szenvedő emberek emberi mivoltának, önbecsülésének megőrzése is a lehető legnagyobb mértékben. Ez a szemlélet különösen fontossá teszi a nemzetközi humanitárius jog betartását, amely meghatározza a segítségnyújtás szabályait és korlátait, különösen fegyveres konfliktusok idején.

Napjainkban a humanitárius tevékenység számos kihívással néz szembe: a nemzetközi konfliktusok bonyolultabbá váltak, a segélyszállítás akadályozása gyakori, a humanitárius alapelvek (semlegesség, pártatlanság) tiszteletének hiánya veszélyezteti a segítőszemélyzet biztonságát, és a szükségletek mértéke gyakran meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat. Ezen túlmenően, a humanitárius segítség politikai eszközzé válása és a „humanitárius intervenció” vitatott fogalma további etikai és gyakorlati dilemmákat vet fel. Ennek ellenére, a humanitárius szándék és cselekvés – a legválságosabb helyzetekben is – az emberiség közösségérzésének és felelősségtudatának egyik legfontosabb kifejeződése marad.

Szólj hozzá!