A törvényesség fogalmának változó történelmi és kulturális értelmezése szorosan összefügg az „illegális” szó használatával és árnyalataival Magyarországon. A kommunista korszakban a hatalom gyakran újradefiniálta a legalitás kereteit, ami miatt bizonyos ma illegálisnak minősülő tevékenységek akkor eltérő, esetenként eltűrőbb megítélésben részesültek. Ez a múlt némi szakadékot hagyott a jogi terminológia és a közéleti értelmezés között. Az EU-csatlakozás óta pedig a nemzetközi jogi normák és uniós szabályozások beépültek a magyar jogrendszerbe, új tartalmat adva és szigorítva az illegális cselekmények körét, különösen az illegális bevándorlás, az emberkereskedelem vagy a szellemi tulajdon jogainak súlyos megsértése terén.
Gyakori félreértés, hogy az „illegális” szót kizárólagosan a büntetőjog szűk kereteiben, súlyos bűncselekményekre használják. Valójában a kifejezés sokkal tágabb, magában foglal minden olyan tevékenységet, magatartást vagy állapotot, amely bármely érvényes törvény, rendelet vagy hivatalos szabályzatba ütközik, függetlenül attól, hogy az büntetőjogi, közigazgatási vagy polgári jogi következményekkel jár-e. Egy másik gyakori téveszmére példa, hogy az „illegális” és a „tiltott” szavakat teljesen szinonimaként kezelik, holott míg az előbbi kifejezetten a jogszabályok megszegésére utal, az utóbbi tágabb, beleértve erkölcsi, társadalmi vagy szervezeti szabályok áthágását is, amelyek nem feltétlenül jogilag kötelezőek.
A szó alakja
Alapszó: illegális. A szó melléknévi jellegű, a magyar nyelvben ragozható (pl. illegálisak, illegálisra). Jelentését tekintve valaminek a törvénybe ütköző, törvénytelen jellegét fejezi ki.
Kiejtés
IPA: /ˈilːɛɡaːliʃ/
Magyar fonetikus átírás: il-le-gá-lis (a hangsúly az első szótagon, az „il”-en van, az „l” hosszan ejtendő, az „a” hosszú „á”-ként, az „s” éles magyar „s”-ként).
Eredet / etimológia
Az „illegális” szó közvetlenül a német illegal szóból került a magyar nyelvbe a 19. század második felében vagy a 20. század elején, a jogi és közigazgatási terminológia szükségleteinek kielégítésére. A német szó pedig a latin illegālis kifejezésből ered, amely az in- (nem) negációs előtag és a lēgālis (törvényes, a lex, lēgis – törvény szóból) összetételéből keletkezett. Szó szerinti jelentése tehát „nem törvényes”. A magyar nyelv a német mintára a latin eredetű szót vette át, elhagyva a német -e végződést (illegale helyett illegális).
Jelentése
Az „illegális” melléknév elsődleges és legszűkebb értelme a törvénybe ütköző, törvényellenes minőségre utal. Ez magában foglal minden olyan cselekményt, tevékenységet, terméket, szervezetet vagy állapotot, amely ellentmond a hatályos nemzeti vagy nemzetközi jogi normáknak (büntetőjog, közigazgatási jog, vámjog stb.). Szélesebb értelemben, főleg köznyelvi vagy szaknyelvi átvitelben, tiltott, nem engedélyezett, vagy szabályzatokkal ellentétes jelentést is kaphat, például egy sportág szabályait megsértő mozdulat (pl. illegális fogás a birkózásban) vagy egy szervezet belső előírásait figyelmen kívül hagyó eljárás esetén. A gazdasági és pénzügyi szakterületen gyakori az illegális piac, illegális pénz (fekete pénz) vagy illegális foglalkoztatás kifejezések használata. Politikai kontextusban pedig az illegális párt vagy illegális ellenzék olyan csoportosulásra utal, amely a hatalom által nem ismert el vagy betiltott.
Stílusérték és használat
Az „illegális” szó elsősorban formális és semleges stílusjelleget hordoz, különösen a jogi, hivatali, politikai és médiakörnyezetekben. Elterjedt a szaknyelvekben (jogtudomány, közigazgatás, gazdaság, kriminológia) és a hivatalos kommunikációban. Azonban a köznyelvben is rendkívül gyakori, gyakran a „tilos” vagy a „törvénytelen” szinonimájaként használják, bár itt a stílusértéke továbbra is inkább formálisabb marad, nem tartozik a nagyon közvetlen, bizalmas nyelvhasználat szókincséhez. Negatív jellegű szó, mivel a törvény megszegésére, a szabályok megsértésére utal, és ez a konnotáció minden használati kontextusban jelen van.
Példamondat(ok)
A hatóságok felszámoltak egy illegális szerencsejáték-üzemeltetést a város szívében, ahol jelentős összegek forogtak forgalomban kiskorúak részvétele mellett.
Az egyre terjedőbb illegális fájlmegosztás súlyos károkat okoz a hazai zenei és filmiparnak, mivel megfosztja a szerzőket a juttatásaiktól és aláássa a kreatív munka gazdasági alapjait.
Rokon és ellentétes értelmű szavak
Szinonimák: törvénytelen, törvényellenes, tiltott (bizonyos kontextusokban), engedély nélküli, jogszerűtlen (inkább eljárásjogi árnyalatú), feketén (pl. illegális munka), hamis (pl. illegális okmány esetén).
Antonímák: törvényes, legális, engedélyezett, szabályos, jogszerű, megfelelő.
Változatok és származékszavak
Az „illegális” melléknévből származik a leggyakoribb származék, az illegálisan határozószó, jelentése: törvénytelenül, törvénybe ütköző módon (pl. illegálisan tartózkodik az országban). A szócsalád tagja továbbá az illegalitás főnév, amely az illegális mivoltot, a törvénytelenség állapotát vagy jelenségét jelenti (pl. az illegalitás szintje aggasztó). Ritkábban, de előfordulhat az illegalizál ige is, jelentése: törvénytelenné, illegálissá nyilvánít vagy tesz valamit (pl. a kormány illegalizálta a szervezetet).
Multikulturális vonatkozás
Az „illegális” szó a latin eredetű nemzetközi jogi terminológia részét képezi, így számos nyelvben megtalálható hasonló formában és jelentésben. Az angol illegal (/ɪˈliːɡəl/), a német illegal (/ɪleˈɡaːl/), a francia illégal (/i.le.gal/), a spanyol ilegal (/ileˈɣal/) vagy az olasz illegale (/il.leˈɡa.le/) mind közvetlenül a latinból származik, és mindegyik alapvető jelentése a „törvénybe ütköző, törvényellenes”. A jelentésmag és a negatív konnotáció általában megegyezik a magyarral. Azonban az egyes jogrendszerek különbségei miatt az, hogy egy konkrét cselekmény vagy állapot egy adott országban illegális-e, természetesen változó lehet. Nyelvspecifikus árnyalatként említhető, hogy az angol nyelvben az „illegal” gyakran társul az „immigrant” szóhoz („illegal immigrant”), egy olyan kifejezésként, amelyet sokszor kritizálnak embertelen vagy leegyszerűsítő megfogalmazás miatt, és amelynek alternatívái terjednek el (pl. „undocumented immigrant”).
Szóelvátás: | il-le-gá-lis |
Ragozás (alapszó melléknévként): | alanyeset: illegális tárgyeset: illegálisat részes eset: illegálisnak birtokos eset: illegálisé eszközhatározói eset: illegálissal határozói eset: illegálisan többes szám alanyeset: illegálisak többes szám tárgyeset: illegálisakat |
Az „illegális” fogalma nem pusztán technikai-jogi kategória, hanem társadalmi megállapodáson alapuló, idővel változó konstrukció is. A jogszabályok megalkotásának és alkalmazásának folyamata magában hordozza az értékítéleteket és a hatalmi viszonyokat, így az, hogy mit minősítenek illegálisnak, nem mindig esik egybe azzal, hogy mi tekinthető erkölcsileg elítélendőnek vagy társadalmilag károsnak. A szó használata gyakran politikai töltetűvé is válik, különösen olyan vitatott területeken, mint az illegális bevándorlás vagy az állam által tiltott politikai tevékenység, ahol az „illegális” minősítés maga is célpontja lehet a társadalmi diskurzusnak.
A modern jogállami rendszerekben az „illegális” státusz meghatározása alapvetően a hivatalos jogforrásokra (alkotmány, törvények, rendeletek, nemzetközi szerződések) és azok közlésére, közzétételére épül – az úbi ius, ibi remedium (ahol jog, ott jogorvoslat) elv értelmében. Azonban a jogalkotás késedelme vagy a társadalmi változásokkal szembeni merevség olyan helyzeteket hozhat létre, amikor egyes, társadalmilag elterjedt vagy akár szükségesnek vélt tevékenységek – legalábbis átmenetileg – az illegális kategóriába esnek. Ilyenkor az „illegális” szó használata nem csak leíró, hanem erősen értékítélet-kifejező szerepet is kaphat, reflektálva a társadalom egy részének elégedetlenségét a meglévő szabályozással szemben.
Tudj meg többet
-
-
-
Jövevényszavak betűrendben és eredetük szerint:
-Angol eredetű szavak -Francia eredetű szavak -Görög eredetű szavak -Latin eredetű szavak -Német eredetű szavak -Olasz eredetű szavak A-Á B C-Cs D-Dz-Dzs E-É F G-Gy H I-Í J K