Információ

Az információ fogalma az emberi kultúra és gondolkodás központi eleme, mely a történelem folyamán folyamatosan átalakult és bővült. Az ókori bölcsektől a digitális forradalomig az információ megszerzése, tárolása, továbbítása és értelmezése mindig is alapvető kihívást és lehetőséget jelentett. A filozófiai szinten az információ a megismerés és a valóság leképezésének eszköze, a tudományban pedig mérhető mennyiségként, Shannon hírelméletének köszönhetően. A köznyelvben gyakran összemosódik az alapadattal (adat) vagy a strukturált ismerettel (tudás), holott az információ ezekből alakul ki értelmezés, kontextus és cél figyelembevételével. Ez a homály gyakran vezet félreértésekhez a mindennapi kommunikációban és a szakmai diskurzusban egyaránt.

Az információ társadalmi jelentősége robbanásszerűen nőtt a 20. század második felében, az ún. információs társadalom kialakulásával. A digitális technológia által lehetővé tett információáradat újfajta kihívások elé állítja az egyént és a közösséget is: az információhiány helyét gyorsan átvette az információtúltengés (infobézis) és a hamis információk (dezinformáció, álhírek) elterjedésének problémája. A hozzáférési egyenlőtlenségek (digitális szakadék) tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. Ezek a jelenségek hangsúlyozzák, hogy az információ nem pusztán semleges tartalom, hanem hatalmi, gazdasági és etikai dimenziókkal is bír, melyek alaposan meghatározzák a modern világ működését.

A szó alakja

A szó alapalakja információ, mely főnév, és többes száma információk. Ez a szó a magyar nyelvben kizárólag főnévként használatos, elsősorban számtalan szóval alkotott szókapcsolatokban jelenik meg (pl. információforrás, információtechnológia, információátadás).

Kiejtés

IPA: [ˈiɱformaːt͡sijoː]

Eredet / etimológia

A magyar információ szó közvetlenül a német Information szóból került átvételre a 19. század második felében, a magyar műszaki és tudományos nyelv fejlődésének időszakában. A német szó pedig a latin informatio (genitivus: informationis) szóból származik. Ennek alapját a latin informare ige képezi, melynek jelentése: ’alakot adni, formálni, képzés, oktatás, tájékoztatás’. Az in- (’-ba, -be’) előtag és a forma (’alak, forma’) szó összetételéből ered. A szó tehát eredetileg a formálás, kialakítás folyamatára utalt, ami később a kialakult ismeret, a hír, a tájékoztatás tartalmára is átterjedt.

Jelentése

Az információ jelentéskörének színes palettáját több szinten lehet feltárni. Alapvetően bármilyen olyan jel, adat, tény vagy ismeret, amely bizonytalanságot csökkent, új ismeretet ad, vagy meglévő tudást kiegészít, módosít. Ez a meghatározás magában foglalja mind a hétköznapi használatot (pl. „Kaptam információt az esemény időpontjáról”), mind a tudományos (pl. biológiai információ a DNS-ben) és technikai (pl. információelmélet, bitekben mért információmennyiség) kontextusokat. Hasonló jelentésű a hír, tájékoztatás, felvilágosítás vagy adás. Szélesebb értelemben olyan strukturált vagy értelmezett adatot is jelent, amely értékkel bír és döntéshozatalra, megértésre vagy tanulásra használható, különbözően a nyers, értelmezés nélküli adattól. Bizonyos kontextusokban (pl. hírszerzés) szinonimája lehet a felderített adatnak, híradásnak vagy akár titoknak. A köznyelvben gyakran használják az újság, a tudnivaló vagy akár a pletyka helyett is, bár ez utóbbiak stílusértéke jelentősen eltér.

Stílusérték és használat

Az információ szó stílusértéke általában semleges, sem nem kifejezetten formális, sem nem kifejezetten köznyelvi. Használata elfogadott mind a hivatalos, szakmai, tudományos (informatika, kommunikáció, gazdaság, hírszerzés), mind a mindennapi, közvetlen beszédben (pl. „Van valamilyen információ a vonat indulásáról?”). Szókapcsolataiban (információbiztonság, információs társadalom) inkább a szakmai, formális réteget erősíti. Ritkán és csak nagyon informális kontextusban, félrefordítva használják az info rövidítést, amely azonban a szó semlegességét megőrzi. A szó nem hordoz önmagában sem pozitív, sem negatív érzelmi töltést; konnotációja teljes mértékben a használat kontextusától, a kapcsolódó jelzőktől (pl. pontos információ, hamis információ, értékes információ) és a mondanivaló tartalmától függ.

Példamondat(ok)

A könyvtár információközpontjában részletes információt találtam a helytörténeti kutatáshoz szükséges forrásokról.
A rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy bárkinek lehet információja a keresett személy mozgásáról, azonnal jelezze a 112-n.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: adat, hír, tudósítás, tájékoztatás, felvilágosítás, közlemény, értesülés, tudnivaló, ismeret, értesítés, híradás (kontextustól függően).

Antonímák: tudatlanság, bizonytalanság, dezinformáció, félrevezetés, információhiány, homály.

Változatok és származékszavak

Az információ szóból számos képzett szó és kifejezés származik a magyar nyelvben. Főnévként használt származékok közé tartozik az informatikus (az információval, különösen számítógépekkel foglalkozó szakember), az informatika (az információ tudományos feldolgozásával, tárolásával és továbbításával foglalkozó tudományág), az információelmélet (az információ kvantitatív vizsgálata) és az informálódás (tájékozódás, információgyűjtés folyamata). Melléknévi származékai közül gyakori az információs (pl. információs társadalom, információs hozzáférés), valamint a tájékoztató jelentésű informáló (pl. informáló levél). Igeszármazékai: informál (tájékoztat), informálódik (tájékozódik, információt szerez).

Multikulturális vonatkozás

Az információ szó számos nyelvben megtalálható, mind a latin eredetű nyelvekben (spanyol, olasz, francia: información, informazione, information), mind a germán nyelvekben (angol, német: information, Information), mind a szláv nyelvekben (orosz: информация [informácija], lengyel: informacja). Az alapjelentés nagyon hasonló mindenhol: ismeret, hír, tájékoztatás. Az angol information kifejezetten elterjedt és gyakran használt, gyakran kötelezően megszámolhatatlan főnévként („some information”, nem „an information”). A német Information szintén nagyon központi, bár a hétköznapi kérdésekben („Was gibt’s Neues?” – „Mi újság?”) gyakrabban használják az Auskunft (tájékoztatás, hivatalos információ) vagy Nachricht (hír, üzenet) szavakat. A kínai nyelvben a 信息 (xìnxī) szó használatos, amely szintén a „hír” és „üzenet” jelentésű szavakból tevődik össze. A digitális korszakban a fogalom és a szó gyakorlatilag univerzálissá vált, bár a konkrét kulturális kontextus befolyásolhatja annak értelmezését és súlyát.

Szóelválasztás	in-for-má-ció
Ragozás	Egyes szám: információ, információt, információnak, információval, információnál, információért, információvá, információig, információként, információnként Többes szám: információk, információkat, információknak, információkkal, információknál, információkért, információkká, információkig, információkként

Az információ lényegében a valóság egy szeletének, egy folyamatnak, egy tárgynak vagy egy gondolatnak az emberi felfogásban és kommunikációban megjelenő reprezentációja. Ez a reprezentáció képes bizonytalanságot csökkenteni, döntéseket elősegíteni, tanulást lehetővé tenni és a világ megértéséhez hozzájárulni. Nem azonos a nyers adattal, amely csupán jel vagy szimbólum, hanem akkor válik információvá, amikor az adat kapcsolatba kerül egy kontextussal, értelmezésre kerül, és jelentéssel bír egy adott felhasználó vagy rendszer számára. Az információ tehát a megismerés és a cselekvés alapanyaga, a tudás építőköve.

A modern világban az információ értéke felmérhetetlen, egyben sebezhető is. Az információ gazdasági erővé, stratégiai eszközzé vált, melynek birtoklása és ellenőrzése jelentős hatalmat és előnyt jelent. Ez azonban súlyos etikai kérdéseket és kockázatokat is rejt: a személyes adatok védelme, a hamis információk szándékos terjesztése (dezinformáció), az információhoz való egyenlőtlen hozzáférés és az információtúlterhelés (infobézis) mind-mind kihívások elé állítja az egyént és a társadalmat. Az információ értelmezésének képessége, az információs műveltség (információs kompetencia) így a 21. század egyik legfontosabb készségévé vált, ami meghatározza, hogy az egyén és a közösség mennyire tudja hasznosítani ezt az alapvető erőforrást, vagy éppen mennyire lesz áldozata annak negatív megnyilvánulásainak. Az információ tehát nem csupán a világképünk szövevénye, hanem annak alakítója is.