Intelligencia

Az intelligencia fogalma a magyar nyelvhasználatban kettős jelentéstartalommal bír, mely gyakran okoz homályt. Egyrészt a kognitív képességek összességét jelöli, az értelmi készségeket, a problémamegoldó képességet és a tanulásra való alkalmasságot. Másrészt, különösen a közép-kelet-európai kultúrtérségben, egy meghatározott társadalmi rétegre, az értelmiségre utal, akik szellemi munkát végeznek és gyakran társadalmi-politikai szerepet vállalnak. Ez a kettősség a történelmi fejlődésből adódik, ahol az értelmiség intellektuális képességein túlmutató, osztályszerű szerepet töltött be.

Gyakori tévedés az intelligencia szóval kapcsolatban, hogy kizárólag a veleszületett tehetségre, az IQ-ra korlátozható. Valójában a fogalom magában foglalja a szerzett tudást, a tapasztalatot és a környezettől formált készségeket is. Egy másik elterjedt tévhit a társadalmi jelentés kapcsán, miszerint az értelmiség kizárólag a felsőbb iskolai végzettségűekre vonatkozik; azonban gyakran magába foglalja a művészeket, írókat, újságírókat és más kreatív szellemi munkásokat is, akik formális végzettség nélkül is jelentős kulturális hozzájárulást tesznek. Az intelligencia és az értelmiség szavak szinonimaként való kezelése szintén gyakori, bár az utóbbi kifejezetten a társadalmi csoportra utal.

A szó alakja

Alapszó: Intelligencia. A szó többes számban is használható: intelligenciák (pl. különböző intelligenciák léteznek).

Kiejtés

IPA: [ˈintɛlːigɛnt͡siʲɒ]

Magyaros átírás: in-tel-li-gen-ci-ja (a hangsúly az első szótagon van: *in*-tel-li-gen-ci-ja)

Eredet / etimológia

Az „intelligencia” szó eredete a latin „intelligentia” főnévig nyúlik vissza, amely a „legfelsőbb értelem”, „megértő képesség”, „észjárás” jelentéssel bírt. Ez a „legfelsőbb értelmet” jelentő „intellectus” szóból, illetve az „intellegere” igéből (amelynek jelentése „két dolog közül válogatni”, „megérteni”) származik, ahol az „inter-” (között) és a „legere” (kiválasztani, összeszedni) elemek találkoznak. A szó a német „Intelligenz” közvetítésével került be a magyar nyelvbe a 19. században. Kezdetben kizárólag az „értelem”, „észjárás” jelentésben használták, később, a századforduló táján, főleg az orosz „интеллигенция” (intelligencíja) hatására alakult ki a magyar nyelvben is az „értelmiségi réteg” jelentése.

Jelentése

Az intelligencia szó két fő jelentéskörben használatos a mai magyar nyelvben. Az első, alapvetőbb jelentés az értelmi képességek összességére utal: ez magában foglalja a logikus gondolkodást, a problémamegoldó képességet, a tanulási és alkalmazkodási készséget, a memóriát, a figyelmet és az absztrakt gondolkodást. Ebben az értelemben a pszichológia tudománya különféle intelligenciatípusokat különböztet meg (pl. verbális, logikai-matematikai, zenei, térbeli, testi-kinetikus, intrapersonális, interperszonális, természettudományos). A második jelentés egy társadalmi csoportra vonatkozik: az értelmiségre, azaz azokra a személyekre, akik főként szellemi munkát végeznek, részt vesnek a tudományos, művészeti, oktatási vagy politikai életben, és gyakran társadalmi-kulturális szerepet vállalnak vagy kritikai hangot képviselnek. Informatikai kontextusban pedig az „intelligencia” kifejezést az „Intelligencia = Információ + Kontextus + Szándék + Értelem” definíció keretében használják az adatelemzés és a mesterséges intelligencia területén, jelölve az adatok mélyebb értelmezésének és célirányos felhasználásának képességét.

Stílusérték és használat

Az „intelligencia” szó semleges, formálisabb stílusjelleggel bír. Az értelmi képességeket jelölő jelentésében használható akadémiai, szakmai (pszichológia, oktatás) és a köznyelvi kontextusokban egyaránt. Az értelmiségi réteget jelentő használata is inkább formálisabb, elemző vagy történelmi beszédhelyzetekre jellemző, bár előfordul a köznyelvben is, főleg a politikai vagy kulturális diskurzusban. Bár nem kifejezetten szleng, a mindennapi beszédben gyakoribb lehet az „ész”, „aggyal” vagy „értelmiségi” (a személyre utalva) szavak használata. A szó konnotációja pozitív, mindkét jelentésében értéket és képességet sugall.

Példamondat(ok)

Az emberi intelligencia nem csupán az absztrakt gondolkodásban nyilvánul meg, hanem a különböző helyzetekhez való alkalmazkodásban és a komplex problémák kreatív megoldásában is. A mesterséges intelligencia rendszerek fejlődése forradalmasítja a gyártási folyamatokat és az adatelemzést.

A huszadik század elején az intelligencia fontos szerepet játszott a magyar társadalmi és politikai élet átalakításában, az értelmiség tagjai gyakran álltak az újítások és a társadalomkritika élén. A korszak művészeti irányzatait is nagyban meghatározta az intelligencia műveltsége és világlátása.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák (értelmi képesség): ész, értelmesség, agy, gondolkodóképesség, eszmeélő képesség, értelmi készség, megértő készség, érzelmi intelligencia (specifikus típus), intellektus.

Szinonimák (társadalmi réteg): értelmiség, értelmiségi réteg, értelmiségi osztály, intellektuális elit, művelt réteg.

Antonímák (értelmi képesség): ostobaság, butaság, éretlenség, észhiány, értelmi fogyatékosság, alacsony IQ.

Változatok és származékszavak

Az „intelligencia” szóból számos képzett alak és származék létezik: *Intelligens* (melléknév): értelmes, éles eszű, gondolkodóképes (pl. intelligens diák, intelligens megoldás). *Intellektus* (főnév): az értelem, a gondolkodás képessége, gyakran kicsit elvontabb, filozófiaiabb árnyalattal (pl. nagy intellektusú ember). *Intellektuális* (melléknév): értelmiségi, szellemi jellegű; (főnév): értelmiségi ember (pl. intellektuális tevékenység, neves intellektuális). *Inteligenciateszt* (összetett főnév): az értelmi képességeket mérő teszt. *Mesterséges intelligencia* (összetett főnév): az emberi intelligenciát utánzó számítógépes rendszerek területe (rövidítve: MI). *Érzelmi intelligencia* (összetett főnév): az érzelmek felismerésének és kezelésének képessége (rövidítve: EI vagy EQ). Ezek a képződmények gazdagítják a szó jelentéskörét és alkalmazási területét.

Multikulturális vonatkozás

Az „intelligencia” szó használata jelentősen eltér a különböző nyelvekben. Angolul az „intelligence” fő jelentése az értelmi képesség (cognitive ability), de erősen társul a katonai/kémelhárítási jelentéssel is (mint pl. a CIA, a Central Intelligence Agency nevében). Az értelmiségi rétegre inkább az „intellectuals” vagy az „intelligentsia” szavakat használják, ez utóbbi közvetlen átvétele az oroszból. Franciaul az „intelligence” is elsősorban az értelemre utal, az értelmiségre pedig az „intellectuels” (szellemi munkások) vagy az oroszból átvett „intelligentsia” szolgál. Oroszul (интеллигенция – intelligencíja) és lengyelül (inteligencja) a szó elsősorban és kizárólag a társadalmi réteget, az értelmiséget jelöli, hasonlóan a magyar másodlagos jelentéséhez. Ez a közép-kelet-európai sajátosság hangsúlyozza ennek a csoportnak a történelmi és politikai szerepét a régióban. Németül az „Intelligenz” inkább az értelmi képességet jelenti, az értelmiségre az „Intelligenzija” (orosz átvétel) vagy az „Intellektuelle”, „Bildungsbürgertum” szavak használatosak.

Szóelválasztás

in-tel-li-gen-cia

Ragozás

E/1.: intelligencia (alanyeset) E/2.: intelligenciát (tárgyeset) E/3.: intelligenciának (részes eset) E/4.: intelligenciával (eszk.-hat. eset) E/5.: intelligenciáért (ok.-cél eset) E/6.: intelligenciáról (elöljárós eset: -ról) E/7.: intelligenciától (elöljárós eset: -tól) E/8.: intelligenciáig (határozói eset) E/9.: intelligenciaként (eset) E/10.: intelligenciául (eset) T/1.: intelligenciák (alanyeset) T/2.: intelligenciákat (tárgyeset) T/3.: intelligenciáknak (részes eset) T/4.: intelligenciákkal (eszk.-hat. eset) Birtokos ragozás E/3.: az intelligencia [valakinek/valaminek] (pl. az emberiség intelligenciája) Birtokos ragozás T/3.: az intelligenciák [valakinek/valaminek] (pl. a különböző fajok intelligenciái) Birtokjeles alak: intelligenciáé (E), intelligenciáké (T)

Az intelligencia, mint értelmi képesség, az emberi lét egyik meghatározó aspektusa. Nem pusztán a veleszületett adottságok összességét jelenti, hanem egy dinamikus, a tapasztalattal, tanulással és a környezettel való interakcióval folyamatosan alakuló képességrendszert. Magába foglalja az információ feldolgozását, az új helyzetekhez való alkalmazkodást, az absztrakció képességét és a komplex problémák megoldásának kreatív módszereit. Az intelligencia mérése és értelmezése folyamatosan fejlődő tudományos terület, amely túlmutat a hagyományos IQ-teszteken, és egyre inkább figyelembe veszi a többszörös intelligenciák elméletét és az érzelmi intelligenciát is mint az élet sikerességének kulcsfontosságú tényezőit.

Mint társadalmi fogalom, az intelligencia, azaz az értelmiség, a magyar történelemben és kultúrában mindig is kiemelt szerepet játszott. Az értelmiségi réteg nem csupán szellemi munkát végez, hanem gyakran a nemzeti identitás, a kulturális értékek megőrzésének és a társadalmi fejlődés előmozdításának hordozója is. Az értelmiség szerepe és felelőssége – különösen a közvélemény alakításában és a társadalmi fejlődés irányának meghatározásában – folyamatosan újratárgyalásra és meghatározásra vár, különösen a gyorsan változó, digitális kor körülményei között. Az intelligencia fogalmának ez a kettőssége tehát nem csupán nyelvészeti érdekesség, hanem mélyen gyökerezik a közép-európai történelmi tapasztalatban és a magyar társadalom sajátos szerkezetében.