Internacionális

A szó történelmi és politikai súlyt hordoz, különösen a 19. és 20. század baloldali, munkásmozgalmai és szocialista/népi demokrácia ideológiái kapcsán. Az „Internacionálé” mint a nemzetközi munkásmozgalom himnusza adott mélyen gyökerező kulturális jelentést a szónak, amely gyakran előidézi ezeket a történelmi konnotációkat. Ez az asszociáció olyan erős, hogy egy gyakori téveszme szerint a szó kizárólag vagy túlnyomórészt politikai, esetleg kizárólag baloldali kontextusban használatos, és semleges, általános „nemzetközi” jelentése háttérbe szorul.

Valójában az „internacionális” jelentése szélesebb, és alkalmazható bármilyen nemzetközi jellegű tevékenységre, szervezetre, eseményre vagy jelenségre, függetlenül politikai irányultságtól. Ennek ellenére a szó használata a köznyelvben gyakran óvatosságra int, mert a politikai múlt miatt könnyen félreérthető vagy túlzottan ideologizált olvasatot indukálhat egy semleges kontextusban is. Ilyenkor előnyös lehet a „nemzetközi” szó használata, amely kevésbé terhelt és közvetlenebb.

A szó alakja

Internacionális – A szó főnévként és melléknévként is használható, jelzőként vagy állítmányként egyaránt előfordul a magyar nyelvben. Főnévként leggyakrabban az „Internacionálé” dalra utal, de elvontan a nemzetközi jellegű mozgalomra vagy szervezetre is. Melléknévként az „internacionális jelleg”, „internacionális szervezet” formákban használatos.

Kiejtés

[intɛrnɑt͡siɒnɑːliʃ]

Eredet / etimológia

A szó közvetlenül a francia international (ejtése: [ɛ̃.tɛʁ.na.sjɔ.nal]) melléknévből származik, amely a francia inter- (közötti) és national (nemzeti) elemek összetételéből keletkezett. A francia szó maga a nemzetközi tudományos és diplomáciai nyelvként funkcionáló latinra vezethető vissza: a inter (között) és a natio, nationis (nemzet) szavakból. A magyar nyelvbe valószínűleg a 19. század második felében, a nemzetközi munkásmozgalmak és szocialista eszmék terjedésével, valamint az általános nemzetközi kapcsolatok intenzívvé válásával együtt került be. A magyar nyelv a francia szót átvette és a maga hangrendszeréhez igazította, megtartva annak jelentését.

Jelentése

1. Melléknévként: Nemzetközi jellegű, több nemzetet érintő vagy magába foglaló, nemzetek között létező vagy zajló. Például: internacionális szerződés, internacionális verseny, internacionális együttműködés, internacionális szervezet (pl. FIFA, Olimpiai Bizottság). Ez a használat a leggyakoribb és legszélesebb körű.

2. Főnévként (ritkábban): a) Kifejezetten: Az „Internacionálé” (franciául: L’Internationale), a nemzetközi szocialista és munkásmozgalom hivatalos himnuszának rövidített, magyarosított megnevezése. Például: Énekeljük az Internacionálist! b) Elvontan: Nemzetközi jellegű szervezet, mozgalom vagy jelenség (ez a használat ma már nagyon ritka és archaikusnak hat).

A szó jelentése alapvetően megegyezik a „nemzetközi” szóéval, de – különösen főnévként vagy politikai kontextusban – hordozhat erősebb ideológiai töltést vagy történelmi utalásokat.

Stílusérték és használat

Az „internacionális” szó stílusértéke többnyire formális vagy középidős. Általános, semleges kontextusban (pl. sport, gazdaság, kultúra) használata elfogadott, bár a „nemzetközi” szó gyakran előnyösebb, mert közvetlenebb és kevésbé terhelt. Politikai, történelmi vagy eszmei kontextusban (különösen baloldali vagy munkásmozgalmi vonatkozásban) viszont az „internacionális” szó gyakran előnyben részesített, mert hűen tükrözi a történelmi terminológiát és az ideológiai hagyományt. Ilyenkor gyakran hozzájárul a szöveg patoszának vagy történelmi hitelének. A szó túlzott vagy nem megfelelő kontextusban történő használata azonban könnyen mesterkélt vagy ideologizáló hatást kelthet.

Példamondat(ok)

1. Az ENSZ mint internacionális szervezet kulcsszerepet játszik a globális béke és biztonság fenntartásában.

2. A gyár sztrájkja során a munkások hangosan énekelték az Internacionálist, jelezve szolidaritásukat a nemzetközi munkásosztállyal.

3. A Formula–1 egyik legnagyobb kihívása az internacionális versenynaptár logisztikája és szervezése.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: nemzetközi, transznacionális, globális (bár ez utóbbi kissé más árnyalatú), világméretű, világszintű, univerzális (bizonyos kontextusokban).

Antonímák: nemzeti, hazai, belföldi, helyi, lokális, regionális (régiós).

Változatok és származékszavak

Internacionálé: Főnév. Kizárólag a híres munkásmozgalmi himnusz megnevezésére használatos. Az alapító szó magyarosított, főnévi változata. (Pl. Az Internacionálé dallama ismerős volt.)
Internacionalista: Melléknév vagy főnév. Az internacionalizmus (a nemzetek együttműködésének, szolidaritásának eszméje) híve vagy gyakorlója. Főként politikai kontextusban használatos. (Pl. internacionalista segítségnyújtás; ő egy elkötelezett internacionalista.)
Internacionalizmus: Főnév. Az a politikai elv vagy ideológia, amely a nemzetek együttműködését, szolidaritását és a nemzeti korlátok feletti közös cselekvést hirdeti. (Pl. A szocializmus elvei közé tartozik az internacionalizmus.)
Internacionalizál: Ige. Nemzetközivé tesz, nemzetközi szintre emel, nemzetközi hatókörűvé tesz. (Pl. A cég igyekszik internacionalizálni tevékenységét.)
Internacionalizáció: Főnév. Az internacionalizálás folyamata vagy eredménye. (Pl. A vállalat internacionalizációja sikeres volt.)

Multikulturális vonatkozás

Az „internacionális” szó több európai nyelvben megtalálható hasonló formában és jelentésben, mind a latin inter + natio gyökerekből kiindulva. Az angolban az international [ˌɪn.təˈnæʃ.ən.əl] a leggyakoribb és legsemlegesebb kifejezés a „nemzetközi” fogalomra, széles körben használható politikai, gazdasági, sport- és kulturális területen egyaránt, anélkül, hogy erős politikai konnotációt hordozna. A németben az international [ɪntɐnat͡si̯oˈnaːl] használata is gyakori és hasonlóan széles jelentéskörű, bár a Internationale szó szintén erősen kötődik a munkásmozgalom himnuszához. Az oroszban az интернациональный (internacionalnij) [ɪntɨrnət͡sɨɐˈnalʲnɨj] jelentése szintén „nemzetközi”, de a szovjet időszak miatt szintén erősen asszociálódhat a szocialista ideológiához, különösen a Интернационал (Internacional) himnusz kapcsán, bár általánosabb értelemben is használják. Az angol és a német nyelvű használat a leggyakrabban semleges, míg az orosz és bizonyos kontextusokban a magyar is erősebb történelmi-politikai felhangokat hordozhat.

Szóelválasztás:	In-ter-na-ci-o-ná-lis
Ragozás (melléknévként, alanyeset egyes szám):	internacionális (alapalak), internacionálisak (többes szám) (Jelzőként nem ragozódik a főnévvel, pl. internacionális szervezet, internacionális szervezetek.)

Az „internacionális” szó lényege a nemzetek közötti kapcsolatok, tevékenységek, szervezetek vagy jelenségek jelzésében rejlik. Ez a fogalom meghaladja az egyes nemzetállamok vagy helyi közösségek kereteit, és a globális vagy legalábbis több nemzetet érintő dimenziót hangsúlyozza. Az emberiség történelmének jelentős szakaszaiban – a kereskedelmi útvonalaktól a nagy felfedezőutakig, a diplomáciától a modern sportmérkőzésekig – az internacionális jelleg volt az együttműködés, a konfliktus, a kultúrák találkozásának és a fejlődés kulcsa.

Azonban a szó jelentése nem csupán földrajzi vagy politikai kiterjedésre utal. Az „Internacionálé” himnusz példáján keresztül a szó erős eszmei, ideológiai töltést is kapott, amely a nemzeti határokon átnyúló osztályszolidaritás és a közös célért vívott harc szimbólumává vált. Ez a kettősség – az általános „nemzetközi” jelentés és az erős történelmi-politikai konnotáció – teszi a szó használatát gazdaggal és egyben óvatosságot igénylővé a magyar nyelvben. A pontos jelentést mindig a kontextus határozza meg.