Kalória

A kalória fogalma a 19. század végi természettudományos fejlődés, különösen a termokémia és az élelmiszertudomány győzelmi meneteként jelent meg a magyar közbeszédben. Bár eredetileg tisztán fizikai energiaegységet jelölt, a táplálkozás tudományának rohamos fejlődése következtében gyorsan a mindennapi élet részévé vált, főként a táplálkozási érték mérésének eszközeként. Ez az átmenet azonban számos tévhitet szült, például azt, hogy a kalória egy abszolút mértékegység lenne az élelmiszer „egészségességének” vagy minőségének, holott pusztán az energiafelszabadulás mennyiségét fejezi ki, nem minőségét vagy tápanyagtartalmát. Az étrendi kalória gyakran összetévesztésre ad okot azzal a tudományos kalóriával, amely egy ezredrésze, bár a köznyelvben általánosan az előbbire utalnak.

Kulturális szempontból a kalória fogalma összefonódott a testkép, az esztétikai ideálok és az egészség kultúrájával. A 20. század második felétől kezdve a fogyókúra-ipar és a fitnesz-mozgalmak meghatározóvá tették a „kalóriacsökkentés” és a „kalóriabevitel figyelése” gondolatát, ami egyrészt tudatosabb táplálkozáshoz vezetett, másrészt viszont kialakított egyfajta „kalóriadémonizálást” és zavart evési szokásokat is eredményezhetett. Irodalmi művekben és médiában gyakran metaforaként, vagy akár szimbólumként jelenik meg a korlátok, az önfegyelem, vagy éppen a túlfogyasztás kényszereinek ábrázolására, tükrözve a társadalom komplex viszonyát az élelemmel és a testtel.

A szó alakja

A szó alapalakja: kalória. Ez a főnév a magyar nyelvben ragozható, és többes száma is létezik (kalóriák).

Kiejtés

IPA: [kɒˈloːrijɒ]

Eredet / etimológia

A „kalória” szó a francia calorie szóból ered, amely maga a latin calor (’hő’) szóból származik, és az ennek a görög eredetű -ia képzővel való kiegészítéséből jött létre. A tudományos fogalomként történő meghatározás és elterjedés a 19. században történt, amikor a francia fizikusok, Nicolas Clément és később Pierre Louis Dulong, egy olyan energiaegységet keresve, amely megfelelően leírja a hő és a mechanikai munka kapcsolatát, bevezették a „calorie” kifejezést annak meghatározására, hogy mennyi hő kell egy gramm víz hőmérsékletének egy Celsius-fokkal történő emeléséhez. Ez a fogalom került át a nemzetközi, majd a magyar tudományos és műszaki nyelvbe a 19. század végén, ahol a „kalória” alakban honosodott meg, elsősorban a fizika és kémiában, majd később a táplálkozástudományban.

Jelentése

1. Tudományos (fizikai) jelentés: A kalória (jele: cal) egy elavult energiaegység, amely eredetileg annak a hőmennyiségnek a mérésére szolgált, amely egy gramm víz hőmérsékletének egy Celsius-fokkal (pontosabban 14,5 °C-ról 15,5 °C-ra) való emeléséhez szükséges. Nem része az SI-mértékegységrendszernek, helyét a joule (J) vette át, ahol 1 cal ≈ 4,184 J.

2. Táplálkozástudományi jelentés: A köznyelvben és a táplálkozási kontextusban a „kalória” szó gyakorlatilag mindig a nagy kalóriát vagy kilokalóriát (jele: kcal) jelenti. Egy kilokalória (1 kcal) 1000 kis kalóriával (cal) egyenlő, és az az energia mennyisége, amelyre szükség van egy kilogramm víz hőmérsékletének egy Celsius-fokkal történő emeléséhez. Az élelmiszerek energiatartalmát, az emberi test energiaigényét (alapanyagcsere, fizikai aktivitás) és az energiafelvételt (étkezés) általában kilokalóriákban (kcal) adják meg, bár a címkézésen és a köznyelvben gyakran egyszerűen „kalória” néven szerepel (pl. „Ez a sütemény 300 kalóriát tartalmaz” valójában 300 kcal-t jelent).

3. Átviteles, köznyelvi jelentés: Köznyelvi használatban gyakran a „kalória” szó magába foglalja az élelmiszer energiatartalmának fogalmát, és ezzel együtt a fogyókúrás vagy egészségtudatos kontextusban a figyelemmel kísérni kívánt mennyiséget („Számolom a kalóriákat”, „Ez magas kalóriatartalmú”). Időnként metaforikusan is használják a „többlet” vagy az „energiaigény” jelzésére nem élelmiszeri kontextusban is.

Stílusérték és használat

A „kalória” szó stílusértéke alapvetően semleges. Tudományos (főként élettani, táplálkozástudományi) szövegekben, orvosi, dietetikai környezetben, élelmiszer-címkézésen és a mindennapi beszédben is gyakran előfordul. Formális és informális regiszterben egyaránt használható. Azonban a fogyókúrával, diétával kapcsolatos diskurzusban gyakran felvesz egyfajta érzelmi töltetet: lehet negatív („túl sok kalória”), semleges („kalóriabevitel”), vagy akár pozitív („alacsony kalóriatartalmú”) is, attól függően, hogy milyen kontextusban és milyen szándékkal használják. A táplálkozási értékek leírásakor teljesen elfogadott és általános, bár a szigorúan tudományos szövegekben előnyben részesítik a „kilokalória” (kcal) vagy a joule használatát.

Példamondat(ok)

Az emberi szervezet bázisanyagcsere-folyamatai fenntartásához egy átlagos felnőttnek naponta körülbelül 1500-2000 kilokalória (kcal) energia szükséges, melyet a táplálékból nyer.

Annak érdekében, hogy testtömegindexe az egészséges tartományba kerüljön, Zsófia úgy döntött, hogy kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit a testének a mindennapi tevékenységei során felhasznál.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: energiaegység (kontextusfüggő, főként tudományos), energiatartalom (az élelmiszer tulajdonságára utalva), kilokalória (pontosabb, tudományosabb forma, amire a táplálkozástudományi „kalória” utal), energiaérték (köznyelvi, az élelmiszer energiatartalmára utalva).

Antonímák: Kalóriamentes (általában italkontextusban, 5 kcal/100 ml alatti energiaérték esetén), nulla kalória (szinonimája az előzőnek, gyakran marketingnyelv), energiaszegény (köznyelvi, alacsony kalóriatartalomra utaló kifejezés). Fontos megjegyezni, hogy magának az energiaegység fogalmának nincs egyértelmű nyelvi ellentéte.

Változatok és származékszavak

A „kalória” szóból származtatott leggyakoribb képzős alak a kalóriatartalom (főnév), amely konkrétan egy adott élelmiszer vagy étel energiatartalmát jelöli kilokalóriákban (kcal) kifejezve. További gyakori származékok: kalóriaszegény (melléknév, alacsony energiatartalmú), kalóriadús vagy magas kalóriatartalmú (melléknév, magas energiatartalmú), kalóriabevitel (főnév, az elfogyasztott élelmiszerek összenergiatartalma), kalóriakiadás vagy kalóriafogyasztás (főnév, a szervezet által felhasznált energia mennyisége). A kalóriacsökkentő kifejezést gyakran használják ételek vagy étrendek leírására. A szó igével is kombinálható, mint például kalóriát számol.

Multikulturális vonatkozás

A „kalória” fogalma és a megfelelő szavak szinte minden európai nyelvben megtalálhatók, mivel közös tudományos gyökerekkel rendelkeznek (latin/görög). Az angolban calorie (kiejtése: [ˈkæləri]), a németben Kalorie ([kaloˈʁiː]), a franciában calorie ([kalɔʁi]), az olaszban caloria ([kaˈlɔːrja]), a spanyolban caloría ([kaloˈɾia]). Az angol nyelvben azonban jelentős különbség van a használatban: míg a tudományos kontextusban a calorie (cal) a kis kalóriát (gram-kalória) jelenti, a táplálkozási kontextusban és a köznyelvben ugyanúgy a calorie szóval hivatkoznak a kilokalóriára (kcal), mint a magyar nyelvben. Ez gyakran okoz félreértést a nem szakértők körében. A japánban (カロリー, karorī) és számos más nyelvben is a nemzetközi tudományos szóhasználat következményeképpen honosodott meg, mindig a kilokalóriát jelentve a táplálkozás területén. A konnotációk is hasonlóak: a diétázás, az egészség és a testsúlykontrol kapcsán gyakran negatív vagy figyelemfelkeltő hangvétellel használják a médiában és a reklámokban világszerte.

Szóelválasztás	ka-ló-ria
Ragozás (E/3 ragozási csoport)	E.sz.: kalória (alanyeset), kalóriá-t (tárgyeset), kalóriá-nak (részeshatározó eset), kalóriá-val (eszközhatározó eset) T.sz.: kalóriá-k (alanyeset), kalóriá-kat (tárgyeset), kalóriá-knak (részeshatározó eset), kalóriá-kkal (eszközhatározó eset)

A kalória, mint fogalom, alapvetően az energia mérésének eszköze a biológiában és a táplálkozástudományban. Az élelmiszerekben található makrotápanyagok (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) oxidációja során felszabaduló energiát fejezi ki, amely a szervezet számára létfontosságú a sejtek működéséhez, a testhőmérséklet szabályozásához, a fizikai aktivitáshoz és az életfolyamatok fenntartásához. A kalória nem egy konkrét anyag, hanem egy energiaegység, amely lehetővé teszi az emberi test energiaigényének és az élelmiszerek által nyújtott energia mennyiségének a számszerűsítését, összehasonlítását.

Az emberi táplálkozásban a kalória jelentősége abban rejlik, hogy az energiaegyensúly alapját képezi: a testtömeg stabil marad, ha a bevitt kalóriák (étkezés) megfelelnek az elégetett kalóriáknak (alapanyagcsere + mozgás). A testtömeg növekedése (zsírfelhalmozódás) akkor következik be, ha a bevitt kalória mennyisége folyamatosan meghaladja a felhasznált mennyiséget, míg a csökkenés (fogyás) a fordított helyzetben. Azonban a kalória pusztán mennyiségi mutató; az étrend minősége, a tápanyagok aránya, a vitaminok és ásványi anyagok jelenléte ugyanolyan, ha nem fontosabb tényező az egészség és a jóllét szempontjából, mint a kalóriabevitel abszolút értéke. A kalóriaszámolás tehát hasznos eszköz lehet a testsúly szabályozásában, de nem helyettesítheti a kiegyensúlyozott, tápanyagdús étrend fontosságát.