Kamera

A kamera, mint technikai eszköz és kultúrális jelenség, alapvetően átformálta a modern világ látásmódját és történetének dokumentálását. A fényképezés és filmfelvétel lehetővé tette a pillanatok megőrzését, a távoli helyszínek eljuttatását, sőt, új művészeti ágak születését is. Filozófiai szempontból a kamera gyakran a szubjektív észlelés és az objektív valóság rögzítése közötti feszültség szimbólumává vált, felvetve kérdéseket a reprezentáció hitelességéről és a technológia befolyásáról a valóság érzékelésünkre. Irodalmi és filmes alkotásokban gyakran metaforaként szolgál a figyelem, a felügyelet vagy a múlt idézésére.

Gyakori tévedés, hogy a „kamera” kizárólag mozgókép rögzítésére szolgáló eszközt jelöl, miközben a magyar nyelvben általánosabban használják mind a fotó-, mind a videókamerákra. Egy másik gyakori félreértés a szó túlzottan technikai vagy hideg konnotációja, elfeledve, hogy az emberi kreativitás és emlékezet kifejező eszköze is egyben. Továbbá, néha összetévesztik a „kamera” szót a „fényképezőgép” szóval, bár ez utóbbi kifejezetten a statikus képek készítésére utal, míg a „kamera” tágabb, általánosabb fogalom.

A szó alakja

A szó alapalakja, főnévi szótári alakja: kamera. Ez a főnév a magyar nyelvben ragozható, szám szerint egyes és többes számban is használatos, esetragokat kaphat (pl. kamerát, kamerával, kameráé, kameráké, kamerákban). A szó jelentéskörébe tartozik minden olyan optikai eszköz, amely képes fényérzékeny anyagra vagy digitális érzékelőre képet vetíteni, rögzíteni.

Kiejtés

A kamera szó magyar kiejtése a Nemzetközi Fonetikai Ábécé (IPA) szerint: [ˈkɒmɛrɒ]

Eredet / etimológia

A kamera szó közvetlenül a német Kamera szóból került a magyar nyelvbe, amely viszont a latin camera obscura (sötétkamra) kifejezésből származik. A latin camera maga a görög kamára (καμάρα) szóból ered, amelynek jelentése „boltozat”, „boltozatos terem” volt. A latin kifejezés a fényképezés és filmfelvétel korai elveire utalt: egy sötét kamrába (obscura) egy apró lyukon (később lencsével) bejutó fény vetítette a külvilág képét a szemközti falra. A modern fényképezőgép és filmkamera elve ugyanezen az optikai jelenségen alapul, így a „kamera” szó a technológia fejlődésével együtt, de megtartva eredeti gyökereit, vált általánosan elterjedtté a világ számos nyelvében, így a magyarban is, elsősorban a 19. század végétől, a mozgókép feltalálásával párhuzamosan.

Jelentése

A kamera szó elsődleges jelentése egy olyan műszaki eszköz, amely optikai rendszer (általában lencsék) segítségével képeket képez egy fényérzékeny felületen (például filmtekercsen vagy digitális érzékelőn) a rögzítés céljából. Ez magában foglalja mind a fényképezőgépeket (melyek statikus képeket rögzítenek), mind a videókamerákat (melyek mozgóképeket és hangot rögzítenek). Szakterületeken (pl. orvosi képalkotás, ipari ellenőrzés, tudományos kutatás) a szó kiterjed olyan eszközökre is, amelyek hasonló elven működnek, de nem feltétlenül látható fényt érzékelnek (pl. hőmérséklet-kamera, röntgenkamera, elektronmikroszkóp kamera). Jelentősége miatt a szó átvitt értelemben is használatos, amikor valaki vagy valami folyamatosan figyel, felügyel („Életem kamera alatt van.”), vagy pedig amikor valaki úgy viselkedik, mintha állandóan a figyelem középpontjában állna („Mindig játsza a kamerát.”).

Stílusérték és használat

A kamera szó semleges stílusértékű és általános használatú. Megfelelő mind hétköznapi, mind hivatalos, szakmai vagy művészi kontextusokban. Semmilyen erős érzelmi töltéssel nem rendelkezik önmagában, bár az, amit ábrázol vagy ahogy használják, természetesen hordozhat érzelmi tartalmat. A köznyelvben és a médiában rendkívül gyakori, főleg a videofelvételek készítésére utalva („élő kamera”, „biztonsági kamera”, „tévékamera”). A szakmai nyelvben (fotográfia, filmkészítés, tévézés, informatikai képfeldolgozás) alapfogalom. Az átvitt jelentései is bevették helyüket a köznyelvben, különösen a „kamera alatt” kifejezés a megfigyelésre utalva. Nem tekinthető szlángnak, bár bizonyos származékai (pl. „kamerázik”) lehetnek köznyelviesebbek.

Példamondat(ok)

A dokumentumfilm forgatásához különleges, alacsony fényviszonyokhoz is érzékeny kamerát vittek magukkal a sűrű dzsungelbe.

Bár a színpadon nem volt látható, a rendező utasítására az egész próbát egy elrejtett kamera rögzítette a későbbi elemzés céljából.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: fényképezőgép (főleg statikus képekre), videókamera (kifejezetten mozgókép rögzítésére), filmfelvevő, felvevő, felvevőkészülék, képfelvevő (szaknyelvi, elvontabb). Megjegyzés: A „fényképezőgép” és a „kamera” nem teljesen felcserélhető, mivel a „kamera” tágabb fogalom.

Antonímák: Nem létezik közvetlen, egyértelmű antonima, mivel egy konkrét tárgyra utal. Azonban bizonyos kontextusokban ellentétes funkciójú eszközökkel lehet párhozni, pl.: vetítő (kivetít a felvétel helyett), monitor vagy kijelző (megjelenít a rögzítés helyett). Átvitt értelemben, a „kamera alatt” állás ellentéte lehet a „magánélet”, a „figyelmen kívül hagyás”. A felvétel készítésének aktusára nézve az antonimák a „törlés”, „megsemmisítés”, „nem rögzítés”.

Változatok és származékszavak

A kamera szóból számos származék és összetétel képződött a magyar nyelvben. Főnévként: kameraman (ritkább, helyette inkább kamerás) / kamerás (a kamera kezelője, operatőr), kamerakocsi (filmforgatáshoz használt mozgó állvány). Melléknévként: kamerabarát (aki jól mutat a kamerában), kamerakész (felkészült a felvételre, pl. stúdió), kameratudat (átvitt értelemben, tudatosság a kamera előtti megjelenésről). Igeként: kamerázik (bizalmas, köznyelvi: videófelvételt készít, pl. mobiltelefonnal). Elvont főnév: kameratudat (lásd melléknévnél). Számos összetétel létezik, pl.: tévékamera, videókamera, digitáliskamera, biztonságikamera, hőkamera, webkamera, kamerarendszer, kamerazászló.

Multikulturális vonatkozás

A kamera szó a világ számos nyelvében megtalálható, gyakran hasonló formában és jelentéssel, mivel közvetlenül a latin vagy a német szóból vették át. Az angolban camera [ˈkæmərə] vagy [ˈkæmrə], jelentése szinte teljesen megegyezik a magyarban használttal, bár a fotókészítő eszközre gyakrabban használják a camera szót, míg a mozgókép rögzítésére inkább a camcorder vagy video camera kifejezést. A németben Kamera [kaˈmeːʁa] főleg fotókamerát, míg filmkamerát inkább Filmkamera-nak neveznek. Az oroszban камера [ˈkamʲɪrə] jelenthet kamerát, de jelentése szélesebb: jelenthet cellát (börtönben) vagy kamrát (pl. gumiabroncsban). A japánban a カメラ (kamera) kifejezetten fotókamerát jelent, videókamerát pedig ビデオカメラ (bideo kamera) néven ismernek. A franciában a caméra [kameʁa] főleg film- vagy videokamerát jelent, míg fotókamerára a appareil photo kifejezést használják. A spanyolban a cámara jelenthet fotó- vagy videokamerát is, de szintén jelenthet kamrát vagy házastársat. Ezek a különbségek hangsúlyozzák, hogy bár a szó formája nagyon hasonló, a pontos jelentés és használat kontextusfüggő lehet az adott nyelvben.

Szóelválasztás

ka-me-ra

Ragozás

Egyes szám: kamera (alanyeset), kamerát (tárgyeset), kamerának (részes eset), kamerával (eszközhatározói eset), kameráért (célhatározói eset), kameráé (birtokos eset egyes szám 3. személy), kamerában (helyhatározói eset belül), kamerán (helyhatározói eset rajta), kamerához (helyhatározói eset -hoz/-hez/-höz), kamerából (elöljárós eset -ból/-ből), kameráról (elöljárós eset -ról/-ről), kameráig (határozói eset -ig). Többes szám: kamerák (alanyeset), kamerákat (tárgyeset), kameráknak (részes eset), kamerákkal (eszközhatározói eset), kamerákért (célhatározói eset), kameráké (birtokos eset többes szám 3. személy), kamerákban (helyhatározói eset belül), kamerákon (helyhatározói eset rajta), kamerákhoz (helyhatározói eset -hoz/-hez/-höz), kamerákból (elöljárós eset -ból/-ből), kamerákról (elöljárós eset -ról/-ről), kamerákig (határozói eset -ig).

A kamera lényegében egy mechanikus vagy elektronikus szem, amely képes rögzíteni a látható (vagy más spektrumú) fény által hordozott információkat. Funkciója a valóság egy szeletének időben és térben történő megőrzése, elemzése vagy továbbítása. Mint eszköz, összekapcsolja a fizika (optika, elektronika), a kémia (a fotóanyagok, bár ez digitális korunkban csökkenőben van) és a művészet vagy dokumentáció igényeit. Képes megőrizni a mulandót, megismételni a múltat vizuális formában, és új perspektívákat nyújtani a világról, akár mikroszkópikus, akár makroszkopikus szinten.

Kulturális jelentősége óriási: forradalmasította a híradást, a tudományos kutatást, az oktatást, a szórakoztatást (film, televízió) és a magánélet dokumentálását is. Megváltoztatta a történelemírás módját, hiszen képi bizonyítékok állnak rendelkezésünkre a múlt eseményeiről. Ugyanakkor felvetette a képhamisítás, a privát szféra védelme, a megfigyelő társadalom és a valóság torzításának kérdéseit is. A kamera tehát nem csupán egy tárgy, hanem egy olyan technológiai paradigmaváltó eszköz, amely mélyen beleivódott a modern emberi tapasztalatba és annak reprezentációjába, folyamatosan új kérdéseket és lehetőségeket teremtve.