Kompromisszum

A szó alakja

A szó alapalakja: kompromisszum. Ez a főnév a magyar nyelvben egyértelműen azonosítható lexikai egységet képez, amely a kiegyezés vagy kölcsönös engedmény fogalmát testesíti meg.

Kiejtés

[ˈkompromisːum]
kom-pro-misz-szum

Eredet / etimológia

A latin compromissum (igei alak: compromittere) szóból származik, melynek eredeti jelentése „közösen ígéretet tenni” vagy „egyezséggel kötelezni”. A francia compromis közvetítésével került a német nyelvbe (Kompromiss), majd a 19. század második felében honosodott meg a magyar politikai és jogi diskurzusban. A szó szerkezete a com- (együtt) és promittere (átadni, ígérni) morfémák összetételére utal.

Jelentése

Elsődleges jelentése a konfliktusos helyzetekben történő kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés, ahol mindkét fél lemond bizonyos követeléseiről a közös cél érdekében. Jogi kontextusban bírói döntés helyett az érintett felek önkéntes megállapodását jelöli. Kollokviális használatban gyakran kap negatív felhangot – a principiumok elárulásaként értelmezik. Politikai szaknyelvben azonban alapvető demokratikus eszköz, amely a konszenzuskeresés eszközeként funkcionál. Pszichológiai vonatkozásban a konfliktuskezelés adaptív stratégiáját testesíti meg.

Stílusérték és használat

Semleges stílusértékű szó, de kontextustól függően dinamikusan változó felhanggal bír. Formális közegben (politika, diplomácia, jog) pozitív konnotációval rendelkezik mint a racionális megoldáskeresés eszköze. Informális szituációkban gyakran kap pejoratív árnyalatot („gyáva kompromisszum”), különösen erős értékrendű diskurzusokban. Műveltségi szinten mindenkor megköveteli a fogalmi tisztázást, mivel jelentése a puszta megalkuvás és a konstruktív egyensúly között ingadozhat a beszélő szándékától függően.

Példamondat(ok)

A két párt vezetői éjfélig tartó tárgyalás után megtalálták a fenntartható kompromisszumot az egészségügyi reform tervezetében.
Bár nem értett egyet a testület javaslatával, a projekt sikeréért hajlandó volt kompromisszumra – feladva az eredeti követeléseinek egy részét.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinkonimák: megállapodás, kiegyezés, egyezség, kölcsönös engedmény, konszenzus, középutas megoldás
Antonímák: elvtelenség, megalkuvás, engedékenység, hajthatatlanság, kompromisszumképtelenség, szélsőséges álláspont

Változatok és származékszavak

Kompromisszumképes melléknév: engedményekre hajlandó, kiegyező hajlamot mutató (pl. kompromisszumképész politikus). Kompromisszumkészség főnév: a kiegyezésre való képesség (pl. csapatmunka alapfeltétele). Kompromisszumkötés főnév: a megállapodás formális aktusa. Kompromittál ige: szinonimája a lejáratásnak, bár közvetlen etimológiai kapcsolat nincs az eredeti latin gyökkel.

Multikulturális vonatkozás

Az angol compromise jelentése szoros párhuzamban áll a magyarról, de kifejezetten pozitív konnotációval bír a demokratikus diskurzusban. A német Kompromiss erősebb intézményesült jogi hátteret visel. Az orosz компромисс (kompromissz) gyakran kap ambivalens felhangot, szovjet időkből örökölt gyanakvással. A francia compromis hangsúlyozza az ígéret kötelező jellegét, a spanyol compromiso pedig kiterjed az elkötelezettség fogalmára is, jelezve a román nyelvekben a szó szélesebb szemantikai terét.

A kompromisszum lényege nem csupán az ellentétek mesterséges elsimítása, hanem a konfliktusok transzformációja dialógus útján. Az értelmes kompromisszum – ahogyan azt a politikai filozófia hangsúlyozza – nem a felek önbecsülésének feladását, hanem a közös célért folytatott kreatív együttműködést jelenti. A demokratikus társadalom gerincét képezi, mert lehetővé teszi a heterogén értékrendek koegzisztenciáját anélkül, hogy az erőszakra utasítana.

A fogalom gyakori félreértése, hogy összekeverik a megalkuvással. Míg az utóbbi az elvek önkényes feladását jelenti, addig az érett kompromisszum a kontextuális bölcsesség gyakorlata, ahol az átmeneti engedmények hosszú távú stratégiai előnyöket szolgálnak. Történelmi példák (pl. 1867-es kiegyezés) bizonyítják, hogy a jól megkötött kompromisszumok nem csupán konfliktusokat oldanak fel, hanem új társadalmi szerződések alapjait is lefektethetik.