A magyar nyelvben a míting szó jelentése sokak számára elsőre egyértelműnek tűnik, azonban rejtett történelmi rétegeket és finom nyelvészeti árnyalatokat hordoz. Gyakori tévedés, hogy pusztán az angol meeting szó átvétele, és jelentése teljesen megegyezik az eredetivel. Valójában a magyar nyelv a szót jelentősen átalakította és specializálta, elsősorban a politikai tömeggyűlések, tiltakozások fogalmának kifejezésére, amivel az angol nyelvterületen messze nem rendelkezik ilyen erős konnotációval. A szó többes számú alakjának helyes használata (mítingök) is gyakran problémát okoz, helytelen mítingek forma is előfordul.
A szó kulturális súlya meghaladja a puszta lexikális jelentést. Magyarország modern politikai történelmének kulcsszavává vált, a közéleti viták, a demokratikus részvétel és gyakran az ellenállás szimbólumaként funkcionál. A 19. század reformkori gyűlésektől kezdve az 1956-os forradalom tömeggyűlésein át a rendszerváltás utáni nagy demonstrációkig a míting szorosan összefonódott a nemzeti identitás és a politikai öntudat kialakulásával. Eredeti, sporteseményekre vonatkozó jelentése a magyar nyelvben szinte teljesen háttérbe szorult, helyét a politikai tér foglalta el, bár néha a köznyelv kissé tágabban, akár ironikusan is használja.
A szó alakja
A szó szótári alakja: míting. Főnévként használjuk, és jelentésétől függően számos képzett származéka létezik a magyar nyelvben.
Kiejtés
A szó kiejtése a Nemzetközi Fonetikai Ábécé (IPA) szerint: [ˈmiːtiŋɡ]. Magyar betűkkel leírva a kiejtés megközelítőleg: mí-ting, ahol a „mí” hosszú „i”-vel, a „ting” pedig a magyar „ting” szóhoz hasonlóan hangzik, az utolsó „g” hanggal (néma „g” helyett).
Eredet / etimológia
A míting szó közvetlenül az angol meeting főnévből származik, melynek eredete a közép-angol meten (találkozni) ige főnévi igenevéből (meting) nyúlik vissza, végül az óangol mǣtan (találkozni, összefutni) igéhez. Az angol szó eredeti jelentése sokkal tágabb volt: bármilyen emberek közötti szervezett találkozás, gyűlés (akár üzleti, akár szociális, akár sportesemény). A szó a 19. század első felében, a magyar reformkor idején került be a magyar nyelvbe, valószínűleg az akkori angol nyelvi hatások nyomán, és első ismert írásos említése Kölcsey Ferenc 1828-as naplójában található. A magyar nyelv azonban hamarosan leszűkítette a jelentéskörét, elsősorban a politikai jellegű, gyakran tiltakozó tömeggyűlések megnevezésére.
Jelentése
A míting szó fő jelentése a magyar nyelvben: szervezett, többnyire politikai célú, gyakran tiltakozó jellegű tömeggyűlés, tüntetés. Ez a használat túlnyomórészt uralja a köznyelvben és a médiában. Hivatalosabb vagy semlegesebb kontextusban (pl. sport, üzlet) inkább a gyűlés, találkozó vagy összejövetel szavakat részesítik előnyben. Kollokviálisan vagy iróniával fűszerezve a szó tágabb értelmet is ölthet, például egy rendezetlen, zajos csoportosulás vagy vita jelölésére is („Ez nem beszélgetés, ez egy igazi míting lett!„). Régebben, az átvétel korai szakaszában, az angol mintára sporttalálkozók (pl. futballmeccsek) megnevezésére is használták, de ez a jelentés ma már archaikusnak számít, helyét a meccs szó vette át.
Stílusérték és használat
A míting szó stílusértéke elsősorban középhaladó, köznyelvi, de erősen politikai töltetű. Hivatalos dokumentumokban, törvényekben inkább a gyűlés, tüntetés vagy tömegrendezvény szavakat használják. A míting sokkal közvetlenebb, élénkebb és gyakran a hatalommal szembeni álláspontot, a tiltakozás hangulatát sugallja. Megjelenik a sajtóban, a politikai diskurzusban és a mindennapi beszédben, amikor politikai tömegeseményekről van szó. Ironikus vagy kicsit leereszkedő hangvétellel használva („rendeztek egy kis mítinget a főnök irodája előtt„) a stílusértéke lefelé tolódik, informálissá válik.
Példamondat(ok)
A párt vezetője sürgősen hívott össze egy mítinget a központ elé, hogy reagáljanak a kormány legújabb intézkedéseire.
Mikor a főnök bejelentette a munkaidő-növelést, a műszak azonnal spontán mítinget rendezett a gyártósor mellett.
Rokon és ellentétes értelmű szavak
Szinonimák: tüntetés, demonstráció, tömeggyűlés, gyűlés (politikai kontextusban), tiltakozó összejövetel, megmozdulás (tömeges)
Antonímák: egyéni tiltakozás, csend, passzivitás, törvényes egyeztetés (pl. párttalálkozó, tárgyalás – amennyiben a míting a nyilvános konfrontációt jelenti), béke (a rendezettség értelmében)
Változatok és származékszavak
A míting főnév számos képzett alakot és származékot hozott létre a magyar nyelvben:
* mítingel (ige): Mítinget szervezni, részt venni mítingen. (A diákok holnap mítingelnek a főiskola előtt.)
* mítingezik (ige): Szinonimája a mítingel igének, ugyanazt jelenti.
* mítingöl (ige): Szintén szinonimája a mítingel igének, népiessebb vagy erőteljesebb hangvételű.
* mítinges (melléknév): Mítingre jellemző, mítinghez kapcsolódó, izgalmas, nyüzsgő, esetleg zavaros. (Mítinges hangulat uralkodott a téren.)
* mítingezés (főnév): A míting szervezésének vagy lebonyolításának a folyamata, tevékenysége. Ezek a származékok szintén erőteljesen a politikai tömegesemények szférájához kapcsolódnak.
Multikulturális vonatkozás
Az angol meeting szó, amelyből a magyar míting származik, jelentése a nemzetközi kontextusban sokkal szélesebb és semlegesebb. Bármilyen szervezett találkozót, gyűlést jelent: üzleti megbeszélés (business meeting), családi összejövetel (family meeting), sportesemény (sports meeting), vagy akár egy kis létszámú megbeszélés is. Az angol szónak nincs az a kizárólagosan erős politikai, tiltakozási konnotációja, ami a magyar míting szó legfőbb jellemzője. Ez a jelentésszűkülés és a politikai töltet kialakulása egyedülálló jelenség a magyar nyelvben, a szó önállósulását és a magyar történelmi tapasztalatok nyelvi rögzítését mutatja. Más nyelvek, amelyek átvették az angol szót (pl. orosz: митинг [miting]), szintén inkább a politikai tömeggyűlés jelentést kölcsönözték, hasonlóan a magyarhoz, de ez nem általános szabály minden nyelv esetében.
| Szóelválasztás | mí-ting |
|---|---|
| Ragozás | E/3: mítingje, T/3: mítinget, M/3: mítingnek, ESZ/3: mítingre, B/3: mítinggel, R/3: mítingért, MÉ/3: mítingig, F/3: mítingként, ESZ/3: mítingen, ESZT/3: mítingről, RÉ/3: mítinghez, V/3: mítingbe, VÉ/3: mítingből, VK/3: mítingon. Többes szám: mítingök, ragozása: mítingök, mítingöket, mítingöknek, mítingökre, mítingökkel, stb. (A toldalékok a többes szám alapját (mítingök) követik.) |
A míting szó a magyar nyelv egyik jellegzetes példája arra, hogy egy átvett idegen szó hogyan nyerhet teljesen új, a magyar történelmi és társadalmi viszonyokra jellemző jelentést. Nem pusztán egy találkozó vagy gyűlés fogalmát jelenti, hanem egy olyan kollektív cselekvés formáját, amely gyakran a hatalommal szembeni véleménynyilvánítás, tiltakozás vagy követelés eszköze. Ez a jelentés olyan erőteljesen rögzült, hogy ma már az eredeti, szélesebb angol jelentéskör a magyar nyelvhasználatban szinte felismerhetetlen.
Lényegében a míting a magyar demokratikus törekvések és a közösségi akarat kinyilvánításának nyelvi szimbólumává vált. Jelentése túlmutat a szó szerinti „összejövetelen”, magában foglalja a közösség erejét, a véleményszabadság gyakorlását és gyakran a társadalmi változás iránti vágyat. Bár a szó alakja idegen eredetű, jelentése mélyen magyar, a politikai kultúra és a közélet egyik meghatározó lexémája, amely a nyelvi önállóság és a történelmi tapasztalat egyedülálló keverékét testesíti meg.
Tudj meg többet
-
-
-
Jövevényszavak betűrendben és eredetük szerint:
-Angol eredetű szavak -Francia eredetű szavak -Görög eredetű szavak -Latin eredetű szavak -Német eredetű szavak -Olasz eredetű szavak A-Á B C-Cs D-Dz-Dzs E-É F G-Gy H I-Í J K