Plakát

A szó alakja

A szó alapalakja: plakát. Ez a főnév alanyesetben, egyes számban áll, és jelentése legtöbbször egy hirdetési vagy művészi célú nagy méretű papírlapra utal.

Kiejtés

IPA: [ˈplɒkaːt]
Magyar fonetikai jelölés: plá-kát

Eredet / etimológia

A francia placard (eredetileg „kirakható lap”, majd „hirdetmény”) szóból származik, amely a középkori latin placcāre (leragasztani) igéből ered. A 19. század végén került be a magyar nyelvbe a német Plakat közvetítésével, főként a városi hirdetési kultúra terjedésével párhuzamosan. Eredeti jelentése „nyilvános helyre ragasztott hivatalos közlemény” volt.

Jelentése

1. Nagy méretű, nyilvános helyre kiragasztható nyomtatvány, amely hirdetési, tájékoztató vagy propagandacélokat szolgál (pl. filmplakát, választási plakát).
2. Művészi alkotás, amely a reklámfunción túl önálló esztétikai értéket képvisel (pl. szecessziós plakátművészet).
3. Szlengben: feltűnő, kihívó megjelenés vagy viselkedés („olyan, mint egy élő plakát”).
4. Számítástechnikában: nagyfelbontású digitális kép nyomtatott formátumban.

Stílusérték és használat

Semleges stílusjelleggel bír, elfogadott mind hivatalos, mind hétköznapi kommunikációban. Hivatalos kontextusban (pl. önkormányzati rendeletek) gyakran alternatívájaként használják a „hirdetmény” vagy „közérdekű közlemény” kifejezéseket. A művészeti és reklámipari szaknyelvben alapfogalom. Szlangesetében (3. jelentés) bizonyos lealacsonyító árnyalattal bír.

Példamondat(ok)

A városi felügyelők eltávolították a villamosmegállókból a jogtalanul elhelyezett koncertplakátokat.
Mucha Alfonse művészi plakátjai a párizsi színházak homlokzatát ékesítették, mintánylapokká váltak az Art Nouveau számára.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szófaj: főnév
Szinonimák: hirdetmény, poszter, kiírás, felhívás, hirdetőtábla
Antonímák: szóbeli közlemény, rádióhirdetés, digitális banner (funkcionális ellentétben)

Változatok és származékszavak

Plakátos (melléknév): feltűnő, harsány (pl. plakátos színek)
Plakátoz (ige): plakátokat ragaszt ki
Plakátfelület (összetétel): a plakát elhelyezésére szolgáló fizikai tér
Plakátragasztó (főnév): a plakátkirakással foglalkozó munkás vagy a ragasztóanyag
Miniplakát (összetétel): kis méretű promóciós anyag

Multikulturális vonatkozás

Németül (Plakat) szinonima a „Werbeposter”-rel, de hivatalosabb konnotációja van. Angolul (poster) tágabb jelentéskörrel bír, magában foglalja az iskolai tudósítófalra kitűzött anyagokat is. Lengyelül (plakat) erősen politikai és művészi asszociációkat kelt (pl. lengyel plakátiskola). Oroszul (плакат) elsősorban propagandaplakátokat jelöl, míg a kereskedelmi reklámokra az афиша szót használják.

A plakát lényegében egy vizuális kommunikációs eszköz, amely a nyilvános térben funkcionál. Történelmi szerepe messze túlmutat a hagyományos reklámfunkción: forradalmak idején politikai agitációt szolgált (lásd a konstruktivista plakátok Oroszországban), míg a 20. század elején a művészetekbe integrálódott, mint önálló műfaj. Különösen jelentős a magyar plakátművészet hagyománya – Sándor Éva vagy Kassák Lajos munkássága például nemcsak reklámot készített, hanem avantgárd művészi nyilatkozatokat teremtett.

Gyakori tévedés a plakátot pusztán kereskedelmi célú nyomdai termékként értelmezni, holott jelentős társadalmi-politikai funkciói vannak. A plakátművészet (pl. a párizsi „Maitres de l’Affiche” sorozat) már a 19. században múzeumi tárggyá emelte ezt a médiumot. Mai változatai – mint a guerilla plakátok vagy a digitális megjelenítésű interaktív plakátok – tovább gazdagítják fogalmi kereteit, bizonyítva adaptációs képességét a digitális korban is.