Plazma

A „plazma” szó a magyar nyelvben két, látszólag távoli, de egyaránt jelentős jelentéskörrel rendelkezik, melyek használata gyakran összetévesztést okoz a köznyelvben. Az egyik jelentés a fizikában az anyag negyedik alapállapotára utal, miközben a másik egy Magyarországon és a régióban rendkívül népszerű gabonapép-alapú kekszet jelöl, amely már-már kulturális ikonná vált. Gyakori tévhit, hogy a vérplazma és a fizikai plazma közvetlen kapcsolatban állna, vagy hogy a Plazma keksz elnevezése a fizikai fogalomra utalna, holott ez utóbbi pusztán kereskedelmi névadás eredménye.

A szó használata a mindennapi életben és a szakmai diskurzusban is meglehetősen elterjedt, de jelentésének pontos megkülönböztetése elengedhetetlen. A fizikai kontextusban a plazma fogalma a modern technológiák (pl. plazmaképernyők, plazmahegesztés) és az asztrofizika nélkülözhetetlen elemévé vált. Ezzel szemben a „Plazma” mint élelmiszertermék megnevezése a mindennapi beszédben dominál, sőt, gyakran a köznyelvben a szó maga is a márkával azonosul, ami néha akadályozza a tudományos fogalom pontos megértését.

A szó alakja

A szó alapszótári alakja: **Plazma**.

Kiejtés

Nemzetközi Fonetikai Átírás (IPA): [ˈplɒzmɒ]

Magyar fonetikai leírás: pláz-má

Eredet / etimológia

A „plazma” szó eredete a görög nyelvig nyúlik vissza, ahol a „πλάσμα” (plásma) szó jelentése „alakított, formált dolog” vagy „képződmény”. A szó a „plászein” (πλάσσειν) igéből származik, melynek jelentése „formálni, alakítani”. A tudományos terminológia a 20. század elején, Irving Langmuir amerikai fizikus munkássága nyomán vette át a szót az ionizált gázok állapotának leírására, utalva arra, hogy az anyag ebben az állapotában „formálható”, képlékeny. A magyar nyelvbe a nemzetközi tudományos szóhasználat közvetítésével került be. A Plazma keksz elnevezése a 20. század közepén jelent meg a volt Jugoszláviában (ahol a termék eredeti neve „Plazma” volt), és innen terjedt el Magyarországra is, ahol a márkanév a termékre ragadt.

Jelentése

A „plazma” szónak a magyar nyelvben két elsődleges jelentése van. Az első, tudományos jelentés szerint a plazma az anyag egyik alapállapota, egy részben vagy teljesen ionizált gáz, amelyben szabad elektronok és pozitív ionok együtt léteznek, és kollektív elektromágneses viselkedést mutat. Ez a definíció a fizika (különösen a plazmafizika, az asztrofizika), a műszaki tudományok (plazmatechnológia) és az orvostudomány (pl. vérplazma – itt azonban a vér folyadékkomponense, nem az anyag negyedik állapota) területén használatos. A második, köznyelvi jelentés egy nagyon népszerű, ropogós, gabonapépből készült kekszfajtát jelöl, amelyet Magyarországon és a környező országokban árulnak, gyakran a „Plazma” vagy „Piros Plazma” márkanév alatt. Ez a jelentés az élelmiszeriparban és a mindennapi vásárlói kommunikációban dominál.

Stílusérték és használat

A „plazma” szó stílusértéke és használata jelentősen függ attól, melyik jelentéskörben alkalmazzuk. A fizikai állapotot jelentő „plazma” kifejezés elsősorban formális, tudományos vagy műszaki kontextusokban használatos, magas szakmai színvonalat és precizitást sugall. Az orvosi „vérplazma” szintén formális szaknyelvi kifejezés. Ezzel szemben a kekszet jelentő „Plazma” teljesen semleges, köznyelvi, mindennapi szó, amelyet bármilyen informális vagy semleges kommunikációs helyzetben (boltban, otthon, reklámokban) gyakran használnak. Fontos megjegyezni, hogy a tudományos és a köznyelvi jelentés használata általában nem keveredik, mert a kontextus egyértelművé teszi a szó értelmezését.

Példamondat(ok)

A Nap belső régióiban forró plazma található, ahol magfúziós reakciók zajlanak.

Kérlek, hozzál a boltból egy doboz Piros Plazmát a teához.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: (Fizikai értelemben): ionizált gáz, plazmaállapot. (Élelmiszer-értelemben): keksz, ostya, gabonapépes sütemény (pontos szinonima a márkanévre nincs).

Antonímák: (Fizikai állapotként, az anyagállapotok rendszerében): szilárd, folyékony, gáz.

Változatok és származékszavak

A „plazma” szóból több származék képződött magyarul. Főnévként használatos a „plazmoid”, amely egy korlátozott, önálló plazmastruktúrát jelent a fizikában. Melléknévként gyakori a „plazmás”, amely a plazmára jellemző tulajdonságot fejez ki (pl. „plazmás televízió”, „plazmás folyamat”). Az élelmiszertermék kapcsán is használatos a „plazmás” melléknév (pl. „plazmás sütemény”, „plazmás íz”), bár ez inkább a márkára utal. Ritkábban használatos a „plazmakészülék” vagy „plazmagenerátor” összetételek. A „plazma” maga többes száma: „plazmák”.

Multikulturális vonatkozás

A „plazma” szó nemzetközileg is elterjedt, de jelentése és hangsúlya országonként változik. A fizikai fogalom (ionizált gáz) univerzális és azonos jelentéssel bír világszerte a tudományos közösségekben (angol: plasma, német: Plasma, francia: plasma). Az orvosi „vérplazma” (blood plasma, Blutplasma, plasma sanguin) szintén széles körben ismert és használt. Azonban a kekszt jelentő „Plazma” jelentés szinte kizárólag az egykori Jugoszlávia területén (pl. Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina) és Magyarországon, valamint néhány szomszédos országban (pl. Románia, Szlovákia) ismert és használatos. Ezeken a területeken a „Plazma” vagy hasonló néven (Plazma, Plasma keks) forgalmazott termék vált védjeggyé és köznyelvi szóvá. Más nyelvekben és kultúrákban ez a konkrét kekszfajta nem ismert, és a „plasma” szó ott nem hordozza ezt a jelentést.

Szóelválasztás	pla-zma
Ragozás (E/3. szám)	plazma (alanyeset) → plazmáé (birtokos) → plazmának (részes) → plazmát (tárgyeset) → plazmával (eszközhatározói) → plazmáért (célhatározói) → plazmává (transzformatívus) → plazmáig (terminativus) → plazmaként (formalis) → plazmában (inessivus) → plazmán (superessivus) → plazmából (elativus) → plazmára (sublativus) → plazmáról (delativus)

A plazma mint fizikai fogalom az Univerzum legelterjedtebb anyagállapota, a látható anyag mintegy 99%-át kitevő, magas hőmérsékletű, elektromosan vezető közeg. Jellemzője a részecskék (elektronok és ionok) kölcsönhatása az elektromágneses erőtéren keresztül, ami komplex viselkedést eredményez, eltérően a semleges gázokétól. A csillagok belseje, a csillagközi tér, a lángok felső része vagy a villámlás is plazmaállapotot képvisel.

Ezzel szemben a Plazma keksz egy jellegzetes, Magyarországon és a környező országokban rendkívül népszerű, ropogós, enyhén édeskés gabonapépes sütemény. A keksz története az 1950-es évek Jugoszláviájáig nyúlik vissza, és mára a régió konyhakultúrájának elválaszthatatlan részévé vált, gyakran darálva használják desszertek (pl. Gundel palacsinta) alapjaként vagy önállóan fogyasztják. A két jelentés között nincs semmiféle tudományos vagy anyagi kapcsolat; a keksz elnevezése valószínűleg a „plazma” szó modern és technológiai hangzására utal a korabeli marketing stratégia részeként, sikeresen be is rögzült a mindennapi szókincsbe.