Reflex

**

A reflex szó a magyar nyelvben elsősorban két, jelentősen eltérő területről ismerős: az orvostudomány-pszichológiából és a fotótechnikából. Az élettani reflex fogalma, azonnali, automatikus válaszreakcióként, már a 19. század vége óta meghonosodott a tudományos és köznyelvben is, amikor a pszichofiziológia és idegtudomány virágkorát élte. A fotográfiai reflex azonban csak a 20. század közepétől vált igazán ismertté a tükörreflexes fényképezőgépek elterjedésével, bár az alapelv jóval korábbra nyúlik vissza. Gyakori téveszme, hogy a reflex kifejezés kizárólag tudatos vagy megtanult reakciókat jelentene; éppen ellenkezőleg, a klasszikus reflexek ösztönösen, tanulás nélkül jelennek meg, és sokszor a tudatos akarat ellenére is működnek. Egy másik gyakori félreértés összekeveri a reflexet a szimpla gyors reakcióval, holott a reflex lényege pont az automatikusság és az agytörzs vagy gerincvelő központi szerepe.

**

**

Kulturális és történelmi szempontból a reflex fogalma mélyen beágyazódott az emberi működés megértésébe. Az ősi filozófiai kérdések az akarat és az ösztön viszonyáról, a tudat alatti folyamatokról új dimenziót nyertek a reflexek feltérképezésével. Ivan Pavlov klasszikus kondicionálási kísérletei nem csupán a pszichológiát forradalmasították, hanem a reflex szó köznapi használatát is meghatározták, a „Pavlovi reflex” kifejezésen keresztül. Irodalmi művekben gyakran metaforaként jelenik meg, mint az emberi természet egyik meghatározó, néha irányíthatatlan eleme. A fotográfiai reflex szakzsargontól a köznyelvig való útja pedig a műszaki fejlődés és a vizuális kultúra terjedésének jelképe lett, ahol a „reflexes gép” szinonimává vált a professzionális minőségre.

**

## A szó alakja
**

A szó alapalakja: reflex. Ez a főnév a magyar nyelvben nem változtatja meg alakját a szótári szóalakban. Például: A gyermek térde alatti reflexét az orvos kalapáccsal tesztelte.

**

## Kiejtés
**

[ˈrɛflɛks]

**
**

refleksz

**

## Eredet / etimológia
**

A reflex szó közvetlenül a német Reflex szóból került a magyar nyelvbe a 19. század végén, vagy a 20. század elején. A német szó pedig a latin reflexus igéből származik, amely a re- (vissza) és flectere (hajlítani, görbíteni, fordíttani) igék összetételéből keletkezett. A reflexus eredeti jelentése tehát „visszahajlás”, „visszatükrözés” vagy „visszaverődés”. Ez a latin kifejezés először a fény és hang visszaverődésének leírására szolgált. Az élettani reflex fogalmát először a 17. századi angol orvosok (pl. Robert Whytt) és filozófusok (pl. René Descartes) kezdték használni az idegi válaszreakciók leírására, a „visszahajló” idegi út metaforáját felhasználva. A német és ezen keresztül a magyar nyelvbe ez a szakmai használat terjedt át. A fotográfiai jelentés később, a 20. században alakult ki a tükörreflexes (Spiegelreflex) fényképezőgépek megjelenésével, szintén a német nyelv hatására.

**

## Jelentése
**

A reflex szónak a magyar nyelvben több, egymástól jól elkülöníthető jelentése létezik. Az elsődleges és legelterjedtebb jelentés az élettani vagy idegi reflex: ez egy ösztönös, automatikus, tanulás nélkül megjelenő válaszreakció egy adott ingerre, amelyet az idegrendszer (gerincvelő vagy agytörzs) közvetít, anélkül, hogy a nagyagy tudatos irányításával járna. Ilyen például a térdfinomítás (patellás reflex), a pupillareflex vagy a köhögési reflex. A pszichológiában használatos a feltételes reflex kifejezés, amely egy tanult, korábban semleges ingerre kialakuló automatikus reakciót jelent (pl. Pavlov kutyái). A fotográfiai szakterületen reflex alatt egy olyan fényképezőgépet értünk, amelynél a képalkotás úgy történik, hogy a lencsén átérkező fény egy tükörrendszerrel (és prizmával) a fényképező szeméhez vezető keresőbe verődik vissza, lehetővé téve a pontos képkeretet és gyakran a fókusz ellenőrzését is; itt a szó gyakran a „tükörreflexes” kifejezés rövidítéseként funkcionál. Köznyelvi, átvitt értelemben a reflex szó gyakran bármilyen gyors, szinte gondolkodás nélküli reakciót jelenthet, bár ez nem tekinthető szigorúan helyesnek, inkább a szó szélesedését mutatja.

**

## Stílusérték és használat
**

A reflex szó elsődlegesen semleges stílusú, köznyelvi és szaknyelvi (orvosi, pszichológiai, fotográfiai) körökben egyaránt gyakran használt szó. Az élettani és pszichológiai jelentésében formálisabb kontextusokban is teljesen elfogadott és helyes. A fotográfiai jelentés ugyanakkor inkább szakmai és köznyelvi, de formális szövegkörnyezetben is használható. Az átvitt értelembeni használata („reflexből reagált”) inkább a hétköznapi, köznyelvi kommunikációra jellemző, és kerülendő a precíz tudományos vagy szakmai megfogalmazásokban. A szó általában nem hordoz sem különösen emelkedett, sem pejoratív felhangot. Tipikus használati kontextusai közé tartoznak az orvosi vizsgálatok, pszichológiai leírások, idegtudományi szövegek, fotózással kapcsolatos beszélgetések vagy leírások, valamint a mindennapi beszédben a gyors reakciók jelzésére (bár ez utóbbi esetben a pontosság védelmében inkább a „reakció”, „válasz” szavakat javasoljuk).

**

## Példamondat(ok)
**

A laboratóriumi kísérletben a macska pupillareflexét vizsgálták különböző fényviszonyok között.

**
**

Nagyon szeretem az új digitális tükörreflexes gépemet, mert a pontos keresőn keresztül látom, amit fotózok.

**
**

A jól képzett mentősöknek reflexből kell helytállniuk vészhelyzetekben. (Megjegyzés: ez az átvitt használat, gyakori a köznyelvben)

**

## Rokon és ellentétes értelmű szavak
**

Szinonimák: automatikus reakció, válaszreakció, visszhang (elavult/ritka az élettani értelemben), ösztönös reakció, (fotó) tükörreflexes (gépre), SLR (angol rövidítés fotóra). Megjegyzés: A szinonimák jelentésének pontos egyezése ritka. Az „automatikus reakció” vagy „válaszreakció” közelebb áll az élettani reflexhez, de nem teljesen fedi. A „tükörreflexes” a fotóeszközre pontos szinonima. Az „ösztönös reakció” inkább a köznyelvi átvitt használat szinonimája lehet.

**
**

Antonímák: szándékos cselekvés, akaraterővel irányított mozgás, tudatos reakció, előre megfontolt válasz, tervezett tevékenység. Megjegyzés: Az antonímák inkább a reflex automatikus, nem tudatos jellegére utaló fogalmak. Közvetlen ellentétpárja nincs.

**

## Változatok és származékszavak
**

A reflex szó önálló származékai a magyar nyelvben viszonylag kevesen vannak, és főleg az élettani/fotó jelentésből erednek. Reflexes melléknévként használható, jelentése ‘reflexhez kapcsolódó’, ‘reflexszerű’ (pl. reflexes mozgás, reflexes fényképezőgép – ez utóbbi a teljes forma). Reflexió szó létezik, de ez a reflexszel csak a latin gyökön keresztül rokon, jelentése ‘visszatükröződés’, ‘elmélkedés’. A reflexivitás főnév ritkán használatos, jelentése ‘reflexszerűség’. A reflexológia szó egy alternatív gyógyító módszert jelent (talpreflexológia), nem közvetlenül kapcsolódik a főnévhez. Gyakoriak az összetételek: köhögőreflex, nyelőreflex, térderflex, szívreflex, pupillareflex, tükörreflex(es) (fényképezőgép). Ezek pontosítják a reflex típusát vagy helyét.

**

## Multikulturális vonatkozás
**

A reflex szó vagy annak közvetlen rokonai szinte minden európai nyelvben megtalálhatók az orvosi/pszichológiai jelentésben, mivel közös latin eredetre vezethetők vissza (angol: reflex, francia: réflexe, német: Reflex, olasz: riflesso, orosz: рефлекс [refleks], spanyol: reflejo). A kiejtés és a helyesírás kisebb eltéréseket mutat, de az alapjelentés mindenhol nagyon hasonló: egy automatikus idegi válaszreakció. A fotográfiai jelentés (‘tükörreflexes fényképezőgép’) is széles körben elterjedt, de a pontos megnevezés változó. Az angolban például SLR (Single-Lens Reflex) vagy DSLR (Digital SLR) a megszokott, a reflex szót önmagában ritkán használják erre. A németben a Spiegelreflexkamera, vagy röviden Reflexkamera a gyakori. Az oroszban Зеркальный фотоаппарат (zerkálnyj fotoapparát – tükörfényképezőgép) vagy a rövidítés Зеркалка (zerkálka) elterjedt, bár a рефлекс szó is előfordul a típus megjelölésére. A köznyelvi, átvitt használat (gyors, automatikus reakció) szintén sok nyelvben megtalálható, például angolban („knee-jerk reflex”) vagy franciában („réflexe conditionné”).

**

Szóelválasztás

re-flex

Ragozás

reflex (alanyeset, egyes szám) – reflexet (tárgyeset) – reflexnek (részeshatározó eset) – reflexszel (eszközhatározó eset) – reflexért (célhatározó eset) – reflexbe (belépő helyhatározó) – reflexben (bentlévő helyhatározó) – reflexből (kijövő helyhatározó). Többes szám: reflexek (alanyeset) – reflexeket (tárgyeset) stb. (A többi eset a többes szám -ek ragját követve alakul: reflexeknek, reflexekkel, reflexekért, reflexekbe, reflexekben, reflexekből).

**

A reflex, mint fogalom, alapvető szerepet játszik mind az élő szervezetek működésének megértésében, mind a műszaki fejlődés egyes ágainak leírásában. Az idegi reflex az élet fenntartásának egyik kulcsmechanizmusa, lehetővé téve a szervezet számára, hogy veszélyekre azonnal, a lassabb tudatos folyamatok megelőzésével reagáljon, mint például a forró tárgy elhúzásakor vagy egy szembe repülő tárgy elkerüléséhez. Ez a biológiai alapú automatikus válaszrendszer teszi lehetővé a túlélést és a test integritásának védelmét számos helyzetben. A reflexek tanulmányozása tehát nem csupán orvosi vagy pszichológiai jelentőségű, hanem filozófiai kérdéseket is felvet az akarat, a szabadság és az öntudat természetéről.

**

**

A fotográfiai reflex fogalma pedig egy másfajta „visszacsatolást” testesít meg: a látott kép pontos visszaadását a fényképező szeméhez. Ez a technikai megoldás forradalmasította a fotózást, lehetővé téve a kompozíció, a fókusz és a mélységélesség precíz ellenőrzését a kép készítése előtt. Az itt alkalmazott reflex elv, a fény útjának irányítása és visszaverése egy tükörrel, metaforikusan is kapcsolódik a szó eredeti, fizikai jelentéséhez. Így a reflex szó a magyar nyelvben egyedülálló módon híddal szolgál a természetes biológiai folyamatok és az ember által készített technikai csodák között, mindkét jelentése a precízió, a közvetlenség és a látható válasz elvét hordozza.

**