Agrár

Az agrár fogalma a magyar gazdaságtörténetben kulcsszerepet játszott, különösen a 19-20. század fordulóján, amikor az ország nemzetgazdaságának gerincét képezte.

A dualizmus korában az agrártermelés nem csupán megélhetési alap volt, hanem társadalmi státuszszimbólum és politikai hatalmi tényező is. A nagybirtokrendszer és az agrárproletárok helyzete heves közéleti vitákat szült, melyek irodalmi művekben (pl. Mikszáth, Gárdonyi) is visszhangot kaptak.

A szó alakja

A szó alapalakja: agrár. Főnévként használatos, jelzőként is gyakran előfordul, például: „Az agrártermékek exportja növekszik.”

Kiejtés

IPA: [ˈɒɡraːr]

Eredet / etimológia

A szó a latin agrarius („földhöz, mezőgazdasághoz tartozó”) melléknévből származik, amely az ager („föld, szántóföld”) főnévi gyökön alapul. A 19. századi magyar gazdasági szaknyelv vette át a német Agrar- összetételek útján, először főként tudományos körökben terjedt el. A magyar nyelvbe való beépülés a dualizmus kori modernizációs törekvések idején erősödött meg, amikor a mezőgazdasági reformok központi témává váltak.

Jelentése

1. Mezőgazdasági: Mindazt jelöli, ami a földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve az ezekből származó termékek előállításával és feldolgozásával kapcsolatos (pl. agrárpolitika, agrártermék). 2. Gazdasági szektor: A mezőgazdaságból és az ahhoz kapcsolódó ipari tevékenységekből álló gazdasági ágazatot jelenti (pl. „az agrár a GDP 4%-át adja”). 3. Társadalomtudományi: A földbirtokviszonyokra, a paraszti réteg helyzetére vagy a vidéki életformákra utaló elemzésekben (pl. agrárproletár, agrárkultúra).

Stílusérték és használat

Formális és szaknyelvi regiszter jellemzi, elsősorban közgazdasági, politikai, szociológiai vagy műszaki szövegekben fordul elő. Hétköznapi beszédben ritka, helyette inkább a „mezőgazdasági” kifejezés használatos. Konnotációja semleges, bár történelmi kontextusban (pl. agrárreformok) ideológiai töltet is kaphat. Főként írott szövegekben, szakértői diskurzusokban és médiaközleményekben jelenik meg.

Példamondat(ok)

Az agrártechnikai fejlesztések jelentősen növelték a búzatermesztés hatékonyságát Alföldön.
A kormány új agrárstratégiát hirdetett, amely a bioüzemeek támogatására helyezi a hangsúlyt a hagyományos gazdálkodás helyett.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: mezőgazdasági, földművelési, agrártudományi, vidékgazdasági
Antonímák: ipari, városi, szolgáltató szektorral kapcsolatos, technológiai

Változatok és származékszavak

agrárpolitika: a mezőgazdasággal kapcsolatos állami intézkedések rendszere
agrárforradalom: történelmi fogalom a mezőgazdasági termelés radikális átalakulására
agrárvállalkozó: mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozó
agrármérnök: mezőgazdasági mérnöki végzettségű szakember
agrárországnak nevezik olyan nemzetgazdaságot, ahol az agrár szektor dominál

Multikulturális vonatkozás

Az angol (agrarian) és német (Agrar-) használat jelentésében megegyezik a magyarral, bár az angolban inkább társadalomtörténeti kontextusban (pl. agrarian society) jellemző. Az olaszban (agrario) és spanyolban (agrario) kizárólag a mezőgazdasági tevékenységre utal, míg a magyar szó ezt túllépve gazdasági szektorként is funkcionál. Az orosz nyelvben (аграрный) erőteljes politikai konnotációja van a szovjet kollektivizálási gyakorlat miatt. Minden nyelvben a latin gyökből ered, ízsékonyabb hangzású a germán nyelvekben.

Szóelválasztás	ag-rár
Ragozás	agrár, agrárral, agrárnak, agrárért (főnévként); agrár-, agrár- (jelzőként ragozhatatlan)

Ma az agrár szó elsősorban gazdasági modernizációs folyamatok kapcsán kerül elő, ahol az élelmiszerbiztonság, a fenntartható termelés és a digitális mezőgazdaság (precision farming) új tartalmakat ad neki. Gyakori tévhit, hogy kizárólag a hagyományos földművelést jelölné – valójában magába foglalja az élelmiszeripari láncolatot, a vidéki turizmust, sőt a biotechnológiai innovációkat is. A kifejezés folyamatosan adaptálódik a klímaváltozás és a globális piaci kihívások kontextusához.