Divízió

A divízió szó jelentős történelmi és kulturális súllyal bír a magyar nyelvben, elsősorban a katonai lexikonhoz kapcsolódva. A Magyar Királyi Honvédség, majd később a Magyar Néphadsereg szervezeti egységeként a divíziók központi szerepet játszottak a 19-20. századi magyar hadtörténetben, ami mély nyomot hagyott a közbeszédben és az irodalomban is (pl. Petőfi, Mikszáth műveiben). Az Osztrák-Magyar Monarchia idején bevett hadászati fogalomként honosodott meg, és bár a mai Magyar Honvédség szervezeti felépítése változott, a szó továbbra is erősen a katonai szférát idézi.

Gyakori tévedés, hogy a „divízió” szinonimája lenne az „osztálynak” minden tekintetben. Bár mindkettő szervezeti egységet jelöl, a divízió általában nagyobb, összetettebb struktúrát takar, különösen a haderőn belül. Téves az a nézet is, hogy kizárólag katonai szakszó lenne; a sportnyelv, főként a labdarúgásban és a jégkorongban, szintén elterjedten használja a bajnokságok hierarchikus szintjeinek (pl. első, másodosztály) megjelölésére, bár ez a használat a magyar „osztály” szóhoz képest kevésbé gyakori.

A szó alakja

A szó alap- vagy szótári alakja: divízió. Ez a főnév ragadó nyelvtani nemű, tehát a ragok a magánhangzóra végződő szavakénak felelnek meg (pl. divíziót, divízióval).

Kiejtés

IPA: [ˈdiviːziʲoː]

Eredet / etimológia

A „divízió” szó közvetlenül a német Division szóból került át a magyar nyelvbe a 18-19. század fordulóján, amikor a magyar hadsereg szervezeti felépítése erősen az osztrák (német) mintát követte. A német szó maga a latin divisio (törés, osztás, szétválasztás, elosztás) főnévből származik, amely a dividere (elválasztani, elosztani, szétvágni) igéből képzett főnév. A latin ige a dis- (szét-) előtagból és a videre (elválasztani, szétvágni) igéből tevődik össze. Így a szó eredeti, szó szerinti jelentése „elválasztás, szétválasztás, osztás”. Ez az alapjelentés tükröződik abban, ahogy a katonai szervezeti egységek létrejötte egy nagyobb egész (hadsereg, hadtest) felosztását, szétválasztását jelenti.

Jelentése

A „divízió” szó jelentése elsősorban a katonai területre korlátozódik, ahol egy hadtestnél kisebb, de több ezredből, tüzérségi és egyéb támogató egységekből álló, önálló hadműveleti feladatokat ellátni képes nagy haderő-egységet jelöl. A Magyar Honvédség jelenlegi szervezetében a történelmi divíziók szerepét főleg a dandárok (brigádok) vették át, de a fogalom továbbra is él a történelmi és szakmai diskurzusban, valamint számos más ország hadseregeiben aktív szervezeti egység. Másodlagos, de széles körben elterjedt jelentése a sportnyelvben, különösen a labdarúgásban és a jégkorongban, ahol egy bajnokság hierarchikus szintjét (pl. első divízió, másodosztály) nevezik így, gyakran az „osztály” szó helyettesítésére. Ritkábban, főként technikai vagy adminisztratív szövegkörnyezetben, általánosabban is használják egy nagyobb szervezeti egység, részleg vagy részlegcsoport megnevezésére, bár ez a használat a magyar nyelvben kevésbé jellemző, mint a katonai vagy a sport.

Stílusérték és használat

A „divízió” szó stílusértéke elsősorban formális vagy szakmai. A katonai kontextusban magas szintű szakszó, pontos és technikai jellegű. A sportnyelvben szintén inkább formálisabb vagy hivatalosabb közlésmódot (pl. sporthírek, bajnoki tabellák) jellemez, bár a köznyelvben is előfordul. A mindennapi, laza beszédben a sport jelentésében gyakrabban hallani az „osztály” szót. Általános szervezeti egységként való használata a legritkább és legformálisabb. A szó semmilyen jelentésében nem pejoratív vagy bizalmas, inkább semleges vagy tárgyilagos hangvételű.

Példamondat(ok)

A Magyar Királyi Honvédség 2. gyalogos divíziója dicsőségesen harcolt a második világháború kezdeti szakaszában.

A csapat remekelt a rájátszásban, és feljutott az első divízióba a következő idényre.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák (jelentésfüggőek): hadosztály (katonai, teljesen szinonim), hadtest (katonai, de általában nagyobb egység), seregtest (katonai, ritkább), osztály (sport, szervezeti egység), liga (sport, főleg magasabb szintek), csoport (sport, szervezeti egység, néha hasonló), részleg (szervezeti egység), ágazat (szervezeti egység).

Antonímák (kontextusfüggőek): egyesülés (az eredeti latin jelentés ‘szétválasztás’ ellentéteként), egység (szervezeti szempontból, pl. egy divízió több egységből áll), hadsereg (nagyobb egység), ezred (kisebb egység). A sportjelentésben: nemzetközi kupasorozat (más versenytípus), amatőr bajnokság (alacsonyabb szint).

Változatok és származékszavak

A „divízió” szó maga nem képzett szó a magyar nyelvben, így közvetlen származékai nincsenek. Ragozott formái a magyar ragozási rendszernek megfelelően alakulnak: divíziót (tárgyeset), divíziónak (részes eset), divízióval / divízióval (eszközhatározói eset), divízióban (belső helyhatározói eset), divízióból (elöljárós helyhatározói eset), divízióra (rá-, célhatározói eset). Többes száma: divíziók, ennek ragai: divíziókat, divízióknak, divíziókkal, divíziókban, divíziókból, divíziókra. Melléknévi származéka a divíziós, jelentése: ‘a divízióhoz tartozó, a divízióval kapcsolatos’ (pl. divíziós parancsnok, divíziós bajnokság).

Multikulturális vonatkozás

A „divízió” szó közös európai örökség, számos nyelvben megtalálható hasonló formában és jelentéssel. A német Division közvetlen forrása a magyarnak, jelentése szinte teljesen átfed: katonai nagyegység és sportbajnokság szintje. Az angol division szintén a latinból származik, jelentésköre azonban lényegesen szélesebb: jelenthet matematikai osztást, szervezeti részleget, véleménykülönbséget, választókerületet, valamint a katonai és sport jelentést is. Az orosz дивизия (diviziya) szinte kizárólag a katonai jelentést őrizte meg, nagyon hasonlóan a magyarhoz. A francia division hasonlóan sokoldalú, mint az angol. A szó kiejtése nyelvtől függően változik (pl. angol: [dɪˈvɪʒ.ən], német: [diviˈzi̯oːn], francia: [divizjɔ̃]), de a magyarban az eredeti német kiejtéshez közeli alak honosodott meg. A katonai jelentés minden nyelvben erősen dominál, a sportjelentés az európai nyelvek egy részében (pl. angol, német, magyar) elterjedt, máshol (pl. orosz) kevésbé.

Szóelválasztás	di-ví-zió
Ragozás	divízió – divíziót – divíziónak – divízióval – divízióban – divízióból – divízióra; Többes szám: divíziók – divíziókat – divízióknak – divíziókkal – divíziókban – divíziókból – divíziókra

A divízió fogalma tehát alapvetően egy szétválasztást, egy nagyobb egészből kiemelt jelentőségű és önállóságra képes alrendszert takar. A katonai lexikonban ez a hadtest és az ezred közé helyezkedő, több ezredet, tüzérséget és támogató egységeket magába foglaló, stratégiai jelentőségű haderő-nagyság. Parancsnoka általában tábornok vagy vezérőrnagy, képes önálló hadműveletek végrehajtására egy meghatározott hadszíntéren. Ez a jelentés alkotja a szó történelmi és szakmai magját a magyar nyelvben.

A sportnyelvbe történő átvitele analóg módon értelmezhető: a sportág hierarchikus felépítésében a divízió egy adott szintet (osztályt) jelöl, amely a maga szintjén versenyző csapatokból áll, és amelyet a magasabb osztálytól (pl. élvonal) vagy az alacsonyabb osztálytól (pl. megyei I) elválasztanak. Ez az átvitt értelmezés hangsúlyozza a hierarchiát és a különböző szintek elkülönülését a versenyrendszeren belül. Bár ez a használat elterjedt, a magyar nyelv sajátosságai miatt az „osztály” szó ebben a kontextusban gyakrabban és természetesebben hangzik.