Garázs

A garázs fogalma jelentős kulturális és történelmi rétegeket hordoz a magyar társadalomban. A 20. század második felében, az autó elterjedésével és a lakáshiánnyal párhuzamosan, a garázs nem csupán jármű tárolására szolgáló helyiséggé vált, hanem státuszszimbólummá, sőt gyakran alternatív munkavégzés vagy hobbi űzés (a híres „garázsbandák” szülőhelyeként) titkos bázisává. Egyes paneltelepi garázsok a szocializmusban ritka és értékes magántulajdonként funkcionáltak. Gyakori tévhit, hogy a garázs kizárólag autóknak való, elfeledve, hogy eredetileg bármilyen jármű (akár kerékpár, motorkerékpár) vagy nagyobb méretű tárgyak tárolására is alkalmas.

Filozófiai szempontból a garázs gyakran a modern ember privát szférájának és mozgásterének kiterjesztése, egyfajta félmagán tér a nyilvános utca és a teljesen privát otthon között. Irodalomban és filmművészetben gyakran metaforaként szolgál elzárkózásra, titkolózásra vagy alkotói folyamatokra. Egy gyakori nyelvhelyességi hiba a „kocsiszín” szó helytelen használata garázs helyett, mivel a kocsiszín történelmileg nagyobb, több jármű befogadására alkalmas, nyilvános vagy közösségi épületet jelöl, míg a garázs általában egy vagy néhány jármű számára kialakított, magánkézben lévő vagy egyedi használatú zárt helyiség.

A szó alakja

A szó alapalakja: garázs. Ez a főnév ragokkal történő toldalékolás alapjául szolgál, például: garázsban, garázsok, garázsom.

Kiejtés

A szó kiejtése nemzetközi fonetikai átírásban (IPA): [ˈɡɒraːʒ]

Magyar fonetikai leírásban: gá-rázs (a hangsúly az első szótagon van, az „a” rövid, az „á” hosszú, az „zs” a magyar [ʒ] hangot jelöli, mint a „zsakett” szóban).

Eredet / etimológia

A „garázs” szó a francia garage főnévből származik, amely a garer (’hajót, járművet kikötni, kikötőbe vonni; biztonságba helyezni; elrejteni’) ige származéka. A francia garer igét végső soron a germán *warōn (’őrizni, figyelni’) szóig vezethetjük vissza. A szó a német Garage közvetítésével került be a magyar nyelvbe a 19. század végén vagy a 20. század elején, az autózás elterjedésével egy időben, megőrizve alapvető jelentését, miszerint járművek (elsősorban gépjárművek) tárolására, védelmére szolgáló fedett helyiségről van szó.

Jelentése

A „garázs” szó elsődleges és legelterjedtebb jelentése egy épület vagy egy épület része, amelyet különösen gépjárművek (autók, motorkerékpárok, esetenként kerékpárok) tárolására és védelmére terveztek. Ez magában foglalja a járművek parkolását, karbantartását, javítását is. Szűkebb értelemben a garázs lehet egy különálló épület, egy társasház vagy lakóépület beépített része (földszinti vagy alagsori helyiség), vagy akár egy nagyobb épület (pl. üzletközpont) járműtároló szintje. Tágabb, átvitt értelemben a „garázs” szót használják bármilyen nagyobb tárgy (pl. kerti szerszámok, felszerelések) rendszerezett tárolására szolgáló helyiség megnevezésére is. A zenei szlengben a „garázs” (pl. „garázsbanda”) jelképesen az amatőr, kezdő zenészek gyakorló- és próbatermére utal, ahol az alkotás kezdeti, nyers szakasza zajlik. Az informatikai szlengben ritkán, de előfordulhat, hogy az alapvető, nyers technológiára vagy kezdetleges körülményekre utal.

Stílusérték és használat

A „garázs” szó semleges stílusértékű, mindennapi beszédben és formálisabb kontextusban egyaránt gyakran használt szó. Nem kötődik erősen sem az alacsony, sem a magas stílusréteghez, bár nyilvánvalóan technikai, építészeti vagy közlekedési témakörökben gyakrabban merül fel. A szó önmagában nem hordoz sem pozitív, sem negatív érzelmi töltést, bár a környezettől függően (pl. „luxusgarázs”, „tönkremenő garázs”) ez megváltozhat. Az átvitt jelentésben (pl. „garázsbanda”) már inkább a köznyelv vagy a szleng területére lép, enyhén lazább, közvetlenebb hangvételt keltve.

Példamondat(ok)

Az autó már a garázsban áll, így nem kell reggel felszúrni a jeges szélben.
A fiúk együtt zenéltek évekig a szülői ház garázsában, mielőtt első albumukkal a nagy nyilvánosság elé léptek volna.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: kocsiszín (bár ez történelmileg nagyobb, közösségi épületre utal, és ma kevésbé használatos), tároló, autóbeálló (főleg nyitott vagy félig nyitott szerkezetekre), parkolóház (több szinten, több jármű számára kialakított, nyilvános vagy közösségi épület), autótároló.

Antonímák: udvar (nyílt, nem fedett terület), utca (nyilvános közút, nem tárolásra szolgál), nyílt parkoló (fedetlen parkolóterület).

Változatok és származékszavak

A „garázs” szóból több származék is létezik a magyar nyelvben. A garázsol ige azt jelenti, hogy egy járművet beállít, elhelyez egy garázsban. A garázsállás egy garázson belüli konkrét parkolóhelyet, a jármű elhelyezésére szolgáló helyet jelöli. A garázsos melléknév azt fejezi ki, hogy valamihez (általában egy lakáshoz, házhoz) garázs tartozik (pl. „garázsos családi ház”). A garázsülés szó a buszokon vagy egyes nagyobb járműveken található, a vezető mögött lévő, gyakran lehajtható, kiegészítő ülést jelöli. További gyakori képzős alak a garázsbanállás (a jármű garázsban tartása).

Multikulturális vonatkozás

A „garázs” szó számos nyelvben megtalálható, köszönhetően az autózás globális elterjedésének és a francia eredetű szó nemzetközi átvételének. Az angol garage [ˈɡærɑːʒ, ˈɡærɪdʒ] jelentése nagyon hasonló a magyarhoz: jármű tárolására szolgáló épület vagy annak része, de emellett gyakran jelent benzinkutat (rövidítése: petrol station helyett garage), illetve autójavító műhelyt is. A francia garage [ɡa.ʁaʒ] elsősorban a jármű tárolóhelyet jelenti, de itt is használják autójavító műhely, sőt hajókikötő értelmében is. A német Garage [ɡaˈʁaːʒə] jelentése szűkebb, főként a gépjárművek tárolására szolgáló zárt helyiségre utal, az autójavító műhelyt (Werkstatt) és a benzinkutat (Tankstelle) külön szavak jelölik. Az orosz гараж [ɡɐˈraʂ] jelentése is megfelel a magyar alapjelentésnek. A kiejtés és a kiegészítő jelentések (főleg az angol nyelvben) mutatják a különbségeket.

Szóelválasztás

ga-rázs

Ragozás

Esz. Tsz. Alanyeset: garázs garázsok Tárgyeset: garázst garázsokat Részeshatározó: garáznak garázsoknak Birtokos: garázsé garázsoké Birtokos személyragokkal: garázsom, garázsod, garázsa; garázsunk, garázsotok, garázsuk Határozói: garázsban garázsokban Szociativus: garázzsal garázsokkal Kausativus: garázsért garázsokért Terminativus: garázsig garázsokig Translativus: garázzsá garázsokká Instrumentalis: garázzsal garázsokkal Distributivus: garázsonként garázsokonként

A garázs lényegében egy funkcionális építmény, amely a modern élet szerves részévé vált. Elsődleges feladata a gépjárművek biztonságos tárolása, védelme az időjárás viszontagságai (eső, hó, jég, erős napfény) és a külső behatások (lopás, vandalizmus) ellen. Tárolási funkciója azonban túlmutat a járműveken: a garázs gyakran a háztartás „póttárolójaként” is szolgál, ahol kerékpárok, kerti szerszámok, sportfelszerelések, tartalék anyagok vagy ritkán használt tárgyak is elhelyezésre kerülnek. Ez a kettős funkció teszi sok háztartás számára nélkülözhetetlenné.

Az építészeti és társadalmi kontextusban a garázs többféle formát ölthet: lehet egy különálló kis épület a kertben, egy lakóház beépített része (főleg földszinten vagy alagsorban), vagy egy nagyobb társasházi vagy közösségi garázsépület egyik egysége. A városi területeken a többszintes parkolóházak gyakorlatilag nagy kapacitású, közösségi garázsok. A garázs léte tehát nem pusztán praktikus szükséglet kielégítéséről, hanem a személyes tulajdon védelméről, a mobil eszközök biztonságáról és a modern városi infrastruktúra egyik kulcseleméről is szól, miközben kulturális szimbólumként is funkcionál az egyéni tér és a technikai kultúra kifejezésére.