Gótika

A gótika mint építészeti fogalom nem csupán technikai újítássorozatot jelent – a csúcsívek és a repülő támpillérek forradalmasították az építőművészetet –, hanem teológiai világkép anyagi megtestesülését is. A katedrálisok vertikális kialakítása a mennyei hierarchiát, a fény szimbolikája pedig az isteni jelenlétet hivatott reprezentálni. E stílusban a szerkezeti elemek transzcendens üzeneteket hordoznak, túlmutatva pusztán díszítő funkción.

A kifejezés modern adaptációja azonban gyakran eltávolodik ettől a komplex történelmi háttértől. A gót szubkultúra a romantikából és a romantikus horrorirodalomból merít, ahol a gótika kifejezés elsősorban a szenvedélyes sötétség, a melankólia és a természetfelettivel való kísérletezés metaforája. Ez a jelentésváltozás néhol konfliktust generál a tudományos diskurzusban, mivel a művészettörténészek a pontos korszakmeghatározást, a laikus közönség pedig atmoszferikus kategóriát társít a szóhoz.

A szó alakja

A fő szóalak: Gótika. Ez a művészettörténeti fogalom az európai középkor egy meghatározó stílusirányzatát jelöli.

Kiejtés

IPA: [ˈɡoːtikɒ]

Magyar fonetikus: gó-ti-ka

Eredet / etimológia

A latin Gothicus (gótokkal kapcsolatos) szóból ered, amely a Gothi (gót nép) etnikai névből származik. A 16. századi itáliai reneszánsz művészek használták először pejoratív értelemben, utalva a „barbár” germán népről, akiket a római műveltség hanyatlásáért felelősnek tartottak. A magyar nyelvbe a német Gotik közvetítésével került a 19. századi művészeti szaknyelvben.

Jelentése

Elsődlegesen az építészeti stílust (12-16. század) jelöli, jellemzői a csúcsívek, bordás boltozatok, és karcsú oszlopok. Irodalomtudományban a gótikus regény műfajra utal, misztikus és horrorelemekkel. Kollokviális használatban jelentheti a sötét, misztikus hangulatot, vagy a középkori stílusú dizájnt (pl. gótikus ruházat). Szakszóként szerepel zenében (gótikus metal) és képzőművészetben (késő gótika).

Stílusérték és használat

Tudományos és művészeti kontextusban semleges stílusértékű, formális regiszterű szó. Köznyelvi használata a szubkultúrákban (gót szcénában) kissé lesüllyedt regiszterűvé vált, néhol negatív felhanggal (túláradó sötétség, dekadencia asszociációk). Médiahasználata gyakran félrevezetően kapcsolja össze a történelmi gótikát a modern gót szubkultúrával.

Példamondat(ok)

A pécsi székesegyház szentélye a magyarországi gótika legkiemelkedőbb alkotása. A könyvklub szerdán a gótika irodalmi műfajáról tart előadást, Mary Shelley műveinek elemzésével.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: középkori építészet, csúcsíves stílus, gótikus építészet

Antonímák: reneszánsz, barokk, klasszicizmus, modernizmus

Változatok és származékszavak

gótikus (melléknév: gótikus ablak), gótikás (tárgyi jellegre utaló melléknév: gótikás ékszerek), neogótika (19. századi stílusutánzat), gótikáskodás (pejoratív, erőltetett stílusutánzás).

Multikulturális vonatkozás

Angolban (Gothic) az építészeti stílus mellett erőteljesebb szubkultúrás konnotációval rendelkezik (gót zene, divat). Franciaországban (gothique) hangsúlyosabb a művészettörténeti aspektus. Olasz nyelvben megmaradt az eredeti pejoratív árnyalat (gotico – barbár), németben (Gotik) műszaki pontosságú építészeti terminus.

Szóelválasztás	Gó-ti-ka
Ragozás	tárgyeset: gótikát, részes eset: gótikának, birtokos eset: gótikáé, többes szám: gótikák