Koncesszió

A szó alakja

A szó alapszótári alakja: koncesszió. A szó gyakran tárgyesetben (koncessziót) vagy birtokos jelzővel (koncessziója) fordul elő a közgazdasági és jogi szövegekben.

Kiejtés

IPA: [ˈkont͡ʃɛsːioː]
Magyar betűzéssel: kón-cchesz-szió

Eredet / etimológia

A latin concessio (engedélyezés, átruházás) szóból ered, amely a concedere (engedélyezni, átadni) igéből származik, ahol a con- (együtt) és cedere (menni, engedni) elemek egyesülnek. A 19. században került be a magyar nyelvbe a német Konzession közvetítésével, főként az ipari forradalom idején terjedt el a jogi-gazdasági terminusok körében.

Jelentése

1. Közigazgatási jog: állami monopólium vagy közszolgáltatás üzemeltetési jogának időkorlátos átruházása magánszervezetre (pl. autópálya-építési koncesszió).
2. Gazdaság: piaci előnyök átadása külföldi cégnek termelési vagy forgalmazási jog formájában.
3. Történelmi: uralkodói kiváltságadományozás (pl. bányászat vagy vámkezelés jogának odaítélése).
4. Átvitt értelemben: egyezségen alapuló engedmény vagy kompromisszum (pl. „Pártok közötti koncessziókkal érték el a megállapodást”).

Stílusérték és használat

Kizárólag formális és szaknyelvi regiszterben használatos, elsősorban jogi, közgazdasági és politikai kontextusokban. Tömör, precíz szakszóként funkcionál, semleges stílusértékkel, bár politikai diskurzusban néha negatív felhangot kap („idegen kézbe adás” konnotáció). Köznyelvi használata ritka, helyettesítésekor gyakran előfordul a engedélyezés vagy jogátruházás szavakkal való visszaesés.

Példamondat(ok)

A városvezetés 30 éves koncessziót adott a szennyvíztisztító üzem korszerűsítésére és üzemeltetésére.
A diplomáciai tárgyalások során mindkét fél számottevő koncessziókat tett a gazdasági egyezmény érdekében.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: engedélyezés, jogátruházás, franchising, monopolium, licenc
Antonímák: államosítás, visszavonás, szabadverseny, monopólium-megszüntetés

Változatok és származékszavak

Koncessziós (melléknév: koncessziós szerződés); koncesszióz (ige: koncessziót ad/nyer); koncessziószerző (főnév, összetétel). A szó legyűrhetetlen jellegű, nem képez -képzős származékokat, az -ió végződés miatt a birtokos ragozás dominál (koncessziója, koncessziójával).

Multikulturális vonatkozás

Az angol concession tágabb jelentéskörrel rendelkezik, magában foglalja az engedményeket (pl. árleszállítás) és kiskereskedelmi terület-kiosztást is. A német Konzession erősebb hangsúlyt fektet a hivatalos engedélyezésre, míg a francia concession gyakran történelmi gyarmati jogokat jelöl. A kelet-európai nyelvekben (lengyel: koncesja, cseh: koncese) a magyarhoz hasonlóan szűkebb, jogi-közgazdasági fogalom.

A koncesszió fogalma a magyar jogrendszerben a közszolgáltatások privatizációjának egyik kulcsmechanizmusa, melynek lényege a közérdekű feladatok magánszektor általi ellátásának jogi keretezése. Az intézmény története a 19. századi vasútepu00e1lyakon és közművek nyilvános versenyeztetésén keresztül egészen a modern autópálya-hálózat kiépítéséig nyúlik vissza, miközben folyamatosan új tartalmi rétegekkel bővül.

Az európai uniós csatlakozás óta a koncessziós szerződések szabályozása szigorúbb uniós normák alá került, különösen a transzparencia és versenyjog szempontjából. A gazdasági szakértők gyakran vitatják a koncessziók társadalmi hatékonyságát: míg egyes vélemények szerint a magas szakértelem bevonását és költséghatékonyságot eredményez, mások a közpénzek ellenőrzésének veszélyeire és a hosszú távú kötelezettségek kockázataira hívják fel a figyelmet.