Lexikonbejegyzés: Konkurencia

A „konkurencia” fogalma a magyar társadalomban és gazdaságban mélyen gyökerezik, különösen az 1990-es évek piacgazdaságra való átállása óta. Történelmi kontextusában a szocialista tervgazdaság idején a fogalom jelentősége korlátozott volt, mivel a verseny hiánya jellemezte a rendszert. Az átmenet és a későbbi piacgazdaság kiépülése azonban a konkurencia mindennapossá tételéhez vezetett, melyet egyaránt tekintenek a gazdasági fejlődés motorjának és egyfajta kihívásnak vagy fenyegetésnek is. Kulturálisan a konkurencia gyakran összefüggésbe hozható a magyar történelem „küzdelmes” időszakaival, ahol a túlélés és a siker gyakran kemény versenyt igényelt.

Gyakori félreértés, hogy a „konkurencia” szinonimája a „versengés” vagy a „rivalizálás” kifejezéseknek, miközben ezek szélesebb körű, nem feltétlenül gazdasági jellegű rivalitást jelölnek. Egy másik tévhit, hogy a konkurencia mindig negatív, káros jelenség, holott a közgazdaságtan szerint az egészséges piaci verseny alapvető feltétele az innovációnak, a minőség javításának és a kedvezőbb árak kialakulásának a fogyasztó javára. Emellett gyakran összekeverik a „konkurencia” (a versenytársak összessége vagy maga a verseny) és a „konkurens” (egyetlen versenytárs) jelentését is.

A szó alakja

Konkurencia. A szó alapalakja a „konkurencia”, mely főnévként funkcionál a magyar nyelvben, jelölve a versenyt, a vetélkedést vagy a versenytársak összességét.

Kiejtés

/konkurɛntsiʲɒ/
kon-ku-ren-ci-á

Eredet / etimológia

A „konkurencia” szó a német „Konkurrenz” szóból került a magyar nyelvbe, amely viszont a latin „concurrentia” származék. A latin „concurrere” ige jelentése „együtt futni, összefutni”, amely a „con-” (együtt) és a „currere” (futni) elemekből épül fel. Eredetileg tehát szó szerinti „együttfutást”, majd átvitt értelemben „versenyt”, „vetélkedést” jelentett. A magyar nyelv a német közvetítéssel, valószínűleg a 19. század második felében vagy a 20. század elején vette át a szót, elsősorban a gazdasági és jogi szaknyelv keretében, mely később általánosabbá vált.

Jelentése

A „konkurencia” szónak több, egymáshoz kapcsolódó jelentése van a magyar nyelvben. Elsődleges és legelterjedtebb jelentése a gazdasági verseny, azaz a piacon működő különböző vállalkozások, termelők vagy szolgáltatók közötti küzdelem a vevők, a piaci részesedés, a nyereség vagy más előnyök megszerzéséért. Ez magában foglalja az árküzdelmet, a minőségi versenyt, a marketinget és az innovációt is. Biológiai kontextusban a környezeti erőforrásokért folytatott versengést (pl. élelemért, területért, párzási partnerért) jelöli az egyedek vagy fajok között. Általánosabb, átvitt értelemben bármilyen vetélkedést, párhuzamos törekvést vagy versengést jelent, ahol több fél ugyanazt a célt, pozíciót vagy elismerést próbálja elérni (pl. sportban, művészetekben, tudományban). A szó jelentéskörébe tartozik továbbá maguknak a versenytársaknak az összessége is egy adott piacon vagy területen (pl. „Az új termékünket a piacra dobva figyelemmel kell kísérnünk a konkurenciát.”).

Stílusérték és használat

A „konkurencia” szó stílusértéke elsősorban semleges vagy formálisabb. Leginkább az üzleti, gazdasági, marketinges, jogi és akadémiai szaknyelvben, valamint a médiában (pl. gazdasági hírek, elemzések) használatos. A köznyelvben is gyakran előfordul, különösen olyan kontextusokban, amelyek a munkát, a karriert vagy a piaci helyzetet érintik, bár itt néha hivatalosabb hangvételt ad a beszédnek. Bár alapvetően semleges, a szövegkörnyezettől és a melléknevektől függően pozitív („egészséges konkurencia”, „innováló konkurencia”) vagy negatív („kegyetlen konkurencia”, „törvénytelen konkurencia”) felhangot is kaphat. Ritkábban, átvitt értelemben használható informálisabb szituációkban is.

Példamondat(ok)

A globális autóiparban rendkívül kemény a konkurencia, a gyártók folyamatosan új modelleket és technológiákat dobnak piacra a vevők elnyeréséért.
A helyi kávézók tulajdonosai úgy döntöttek, együttműködés helyett egymás ellen harcolnak, ami végül mindkettőjüknek káros lett, hiszen az erős konkurencia aláásta a nyereségességet.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: verseny, vetélkedés, riválisság, riváliskodás, párhuzamos tevékenység, versenytársak (összessége)
Antonímák: monopol (helyzet), monopólium, egyeduralom, együttműködés, kooperáció, szövetkezés, kartell (bár ez utóbbi illegális együttműködés)

Változatok és származékszavak

A „konkurencia” főnévből több származék képződött. A leggyakoribb a konkurens melléknév („versenyképes”) és főnév („versenytárs”). A konkurenciális melléknév a versenyre vonatkozót, a versenyhez kapcsolódót jelenti (pl. konkurenciális helyzet). A konkurensek főnév a versenytársak többes számú megnevezése. A konkurenciátlan melléknév „verseny nélküli”, „páratlan” vagy „versenyképtelen” jelentésben használatos, míg a konkurenciaképes (vagy gyakrabban csak versenyképes) azt jelenti, hogy képes a versenyben részt venni és benne eredményesen szerepelni. A konkurenciaellenes kifejezés a versenyt korlátozó vagy meggátló intézkedésekre, gyakorlatokra utal. Igéként használatos a konkurál (versenyez, vetélkedik valamivel/valakivel).

Multikulturális vonatkozás

A „konkurencia” szó rokonságban áll számos európai nyelv hasonló kifejezésével, mind a latin „concurrentia” gyökerekből. Az angol „competition” a leggyakrabban használt megfelelő, jelentésében nagyon hasonló a magyarban használthoz (gazdasági, sport, biológiai verseny). A német „Konkurrenz” közvetlen forrásként szolgált a magyar szó számára, jelentése szinte azonos. A francia „concurrence” és az olasz „concorrenza” is főként a gazdasági versenyt hangsúlyozzák. A lengyel „konkurencja” és a román „concurență” hasonlóan funkcionálnak. Jelentésbeli különbségként megemlíthető, hogy az angol „competition” kifejezetten erősebb hangsúlyt fektet a sportos versenyre is, míg a magyar „konkurencia” elsősorban gazdasági kontextusban dominál, a sportos versenyre inkább a „verseny” szót használjuk. Az orosz „конкуренция” (konkurencija) jelentése szintén megegyezik a magyarban használttal. A kiejtés természetesen nyelvtől függően változik.

A „konkurencia” fogalma a modern piacgazdaság egyik alapkövét képezi. Lényege, hogy több, egymástól független gazdasági szereplő (vállalkozás, vállalkozó) ugyanazon piacon, azonos vagy hasonló árukat vagy szolgáltatásokat kínálva, a fogyasztók figyelméért, elismeréséért és vásárlásáért verseng. Ez a verseny ösztönző hatással van a szereplőkre: arra készteti őket, hogy javítsák termékeik és szolgáltatásaik minőségét, csökkentsék költségeiket és áraikat, valamint folyamatosan újítani, innoválni próbáljanak, hogy versenyelőnyhöz jussanak. Az így kialakuló dinamikus folyamat hosszú távon a fogyasztó javára szolgál, hiszen több választási lehetőséget, jobb minőséget és kedvezőbb árakat eredményezhet.

Azonban a konkurencia fogalma nem korlátozódik kizárólag a gazdasági szférára. Biológiai értelemben is létezik konkurencia, amikor élőlények (egyedek vagy akár különböző fajok) ugyanazon korlátozott erőforrásokért (étel, víz, territórium, fény, párzási lehetőség) küzdenek egymással. Ebben az esetben a sikeresebb versenyzők nagyobb eséllyel élik túl és szaporodnak, így alakítva az evolúció folyamatát. Tágabb, átvitt értelemben pedig bármilyen olyan helyzetben beszélhetünk konkurenciáról, ahol két vagy több fél ugyanazon erőforrásért, célért, pozícióért, elismerésért vagy sikerért verseng, legyen szó sportolókról, művészekről, tudósokról vagy akár politikusokról. Itt is a verseny ösztönző ereje és a legjobbak kiemelkedésének mechanizmusa jelenik meg, bár a gazdasági kontextus marad a leggyakoribb használati terület.