Link

### Link

A „link” szó a digitális kor egyik meghatározó fogalma, amely az információáramlás és a globális kapcsolatok új dimenzióját testesíti meg. Történelmi gyökerei a 20. század közepére nyúlnak vissza, amikor Norbert Wiener kibernetikai elméletei előkészítették a hálózatosodás filozófiáját, majd a hipertext koncepció (Vannevar Bush, Ted Nelson) formálta át közvetlen nyelvi jellegét. Kulturális jelentőségét a 21. században a közösségi média forradalmasította, ahol a link nem csupán technikai eszköz, hanem társadalmi tőkét jelképező „kapcsolati valuta” is. Gyakori téveszme, hogy a magyar nyelvben kizárólag az internetre korlátozódna, holott a biológiától a közgazdaságtanig széles körben alkalmazzák strukturális kapcsolatok leírására.

Egy másik elterjedt félreértés a szó helyesírásával kapcsolatos: bár angol eredetű, magyar szövegkörnyezetben nem írjuk nagy kezdőbetűvel (kivéve sajátnévként, pl. LinkedIn), és a többes száma sem kap -s végződést (a helyes alak: linkek). Filozófiai szempontból érdemes megjegyezni, hogy a link fogalma gyakran összekeveredik a láncszem (chain link) konkrét fizikai jelentésével, miközben a digitális korban éppen a materialitás hiánya jellemző rá – immateriális kapcsolatot hoz létre fizikailag elválasztott entitások között.

### A szó alakja

A szó alapalakja: link. Ez a szó a magyar nyelvbe teljes egészében beépült, különösen az informatika és a digitális kommunikáció területén, ahol nélkülözhetetlen eszközként szolgál a világháló navigálásában és az információhálózatok leírásában.

### Kiejtés

IPA: [lɪŋk]
Magyar fonetikus átírás: link (kiejtés: rövid ‘i’ hanggal, zárhanggal a végén, hasonlóan az angol kiejtéshez)

### Eredet / etimológia

A „link” szó közvetlenül az angol nyelvből került át a magyarba a 20. század vége felé, az internet elterjedésével párhuzamosan. Eredeti angol jelentése „láncszem” vagy „összeköttetés”, amely maga is az óészaki *hlenkr szóból származik, jelentése: „hajlít, ívesít”. A magyar nyelvbe való beépülés útja egyértelműen a technológiai átvételen keresztül történt, elsősorban a számítástechnika és a távközlés területén, ahol a hiperhivatkozások (hyperlinks) elnevezésével vált általánossá.

### Jelentése

A szó jelentésköre a mai magyar nyelvben több réteget ölel fel. Alapvető informatikai használatban hiperhivatkozást (webcímre kattintható elemet) jelöl. Szélesebb értelmezésben bármilyen logikai, fizikai vagy elvont kapcsolatot megnevez (pl. „ok-okozati link”). Szaknyelvekben további árnyalatokkal bővül: közgazdaságtanban pénzügyi termékek közti függőséget, biológiában gének kapcsolódását, közlekedésben pedig járatok összekapcsolását fejezi ki. Különösen figyelemre méltó a köznyelvi átvitele, ahol „linkelni” ige formájában a tartalommegosztás aktusát jelenti.

### Stílusérték és használat

A szó semleges stílusértékkel bír, használható mind hivatalos, mind informális kontextusban. Formális szövegekben (tudományos cikkek, szakmai dokumentumok) elsősorban informatika-specifikus jelentésben fordul elő. Köznyelvi alkalmazása nagyobb rugalmasságot mutat: a fiatalabb generáció gyakran használja „csinos, stílusos” értelmezésben (pl. „Ez a kabát nagyon link!”) – ez azonban szlengszintű, regionálisan korlátozott használat. Hangsúlyozandó, hogy a szakmai zsargonban mindig precíz, technikai jelentéstartalommal bír.

### Példamondat(ok)

A cikk végén található forráslink segítségével elolvashatja a teljes kutatási eredményeket.

A közmű-kiépítés során létrehozták a két ipari park közötti közvetlen infrastrukturális linket, ami jelentős gazdasági előnyt teremt.

### Rokon és ellentétes értelmű szavak
Szinonimák: kapcsolat, hivatkozás, összeköttetés, referencia, átjáró
Antonímák: elszigeteltség, megszakítás, szakadás, elválasztottság

### Változatok és származékszavak

A szóból több nyelvi változat és képzős származék is kialakult. Az igealak linkel (3. személy egyes szám) a hiperhivatkozás létrehozását vagy megosztását jelenti. Főnévi származékai közé tartozik a linkelés (a megosztás folyamata) és a linkgyűjtemény (témába rendezett hivatkozások gyűjteménye). Melléknévi formája a linkelt (pl. „linkelt tartalom”), amely a magyar nyelv ragozási szabályait követi. Szlengszinten ismeretes a linkes változat is, jelentése: „jól összerakott, divatos”.

### Multikulturális vonatkozás

A szó nemzetközileg szinte azonos formában és jelentésben létezik. Német nyelvterületen a „Link” kiejtése [lɪŋk], jelentése megegyezik a magyarban használttal. Franciaországban a „lien” szót preferálják, bár a „link” is ismert az informatika környezetében. Az olasz „collegamento” vagy a spanyol „enlace” helyi megfelelőkkel él, de angol nyelvterületen mindenhol a „link” dominál. Különös kulturális konnotáció figyelhető meg Japánban, ahol a „rinku” (リンク) szó a virtuális kapcsolatok mellett erős társadalmi kötődést is jelent.

Szóelválasztás	link (egy szótagú szó, nem törhető)
Ragozás	linket (tárgyeset), linknek (részeshatározó eset), linkkel (eszközhatározó eset), linkért (célhatározó eset), linkre (irányhatározó eset)

A link fogalma alapvetően új paradigmát teremtett az emberi kommunikációban, lehetővé téve a nem-lineáris információstruktúrák kialakulását. Működése nem csupán technikai, hanem kognitív forradalmat is jelent: lehetővé teszi az asszociatív gondolkodás digitális megvalósítását, ahol az ötletek dinamikus hálózatban kapcsolódnak. Ez a tulajdonság teszi ma is a digitális kultúra egyik alapvető építőelemmé, átformálva a tudatszerkezetünket és a világ megértésének módját.

Filozófiai szempontból a link az információ demokratizálódásának eszköze, ugyanakkor kritikai kérdéseket is felvet. Miközben összeköt, egyben függőségi viszonyokat is létrehoz, és strukturális hatalmi aszimmetriákat hordoz magában (pl. SEO-rangsorolás). A jövőben a kvantumszámítógépek fejlődésével várhatóan új dimenziók nyílnak a „kvantumlinkek” koncepciójában, amelyek a tradicionális bináris kapcsolatok korlátain túlmutató összefüggéseket hoznak majd létre.