Manöken

Manöken Lexikoni Szócikk

A „manöken” szó a magyar nyelvbe a divat és kirakatrendezés világából érkezett, és jelentős kulturális átalakuláson ment keresztül az idők során. Eredetileg kizárólag férfi divatmodellekre utalt, mely a francia és német szokások tükrében alakult ki, ahol a férfi modellek hosszú ideig domináltak a magas divat bemutatóin. Ez a nemi sajátosság azonban jelentősen elmosódott a magyar nyelvhasználatban, és gyakori tévedés, hogy kizárólag nőkre alkalmaznák, vagy éppen hogy semleges nemű lenne. A szó használata gyakran társul a divatvilág felszínességével, mesterkélt mivoltával kapcsolatos előítéletekkel, noha maga a szakma professzionalizmusát jelöli.

Egy másik gyakori tévhit kapcsolódik a szó kiejtéséhez és írásához: az „ö” betű helyes használata és a hangsúly helye (a második szótagon) gyakran hibás. Továbbá, bár a szó eredetileg a divatszakmához kötődik, jelentésköréből fakadóan átvitt értelemben is használják, gyakran pejoratív felhanggal, olyan emberekre utalva, akik merevek, érzelemmentesek vagy csak külső formák szerint léteznek, mint egy kiállított ruha viselője. Ez az átvitt jelentés gyakran összemosódik a szó szakmai használatával, ami félreértésekhez vezethet.

A szó alakja

A szó alapalakja: manöken. Ez a főnév ragozás nélküli, szótári alakja, amely a magyar nyelvben a divatmodellek megnevezésére szolgál. Például: A divatbemutató sikere nagyban függ a manökenek professzionalizmusától.

Kiejtés

[ˈmɒnøkɛn]
IPA átírás: /ˈmɒnøkɛn/
Magyar fonetikai leírás: mán-ö-ken (A hangsúly az „ö” szótagon van.)

Eredet / etimológia

A „manöken” szó közvetlenül a német Mannequin szóból került a magyar nyelvbe a 20. század elején vagy közepén, amikor a divatipar és a kirakattervezés nemzetközi kapcsolatai erősödtek. A német szó pedig a francia mannequin-ból származik. Az eredeti francia kifejezés (ami a közép-holland manneken – „kis ember, emberke” – szóból ered) egy mozgatható emberi alakot, bábut vagy viaszfigurát jelentett, amelyet művészek, főleg festők és szobrászok használtak. A szó jelentése az idők során módosult: a 19. századtól kezdve a divatvilágban élő modellekre, akik ruhákat mutattak be, kezdték használni, először szintén főleg férfiakra. Ez a jelentésváltás és specializálódás terjedt el a német, majd a magyar nyelvterületen is.

Jelentése

A „manöken” szó elsődleges és legelterjedtebb jelentése a divatmodell, azaz az a személy (hagyományosan inkább férfi, de napjainkban egyre gyakrabban bármely nemű), aki élőben, járókelőként vagy kifutón mutatja be a tervezők ruháit, kiegészítőit divatbemutatókon, kiállításokon vagy fotózáson. Ez a szakmai használat a divatiparban meghatározó. A szó azonban jelentősen kibővült, és gyakran használják átvitt értelemben is. Ebben az esetben olyan emberre utal, aki merev, természetellenes, érzelemmentes viselkedést tanúsít, akinek a külsőségek, a póz fontosabb, mint a belső tartalom vagy az önálló gondolkodás, mintha csak egy ruhatartó, egy „báb” lenne. Ez az értelmezés gyakran tartalmaz negatív, pejoratív felhangot. Ritkábban, de előfordul a szó használata a kiállítási báb, azaz a ruha bemutatására szolgáló mozdulatlan, emberi alakú tartó megnevezésére is, bár erre inkább a „kiállítási báb” vagy „ruhatartó” kifejezések használatosak.

Stílusérték és használat

A „manöken” szó stílusértéke összetett. Elsődleges, szakmai jelentésében (divatmodell) semleges, köznyelvi szó, bár egyértelműen a divat, reklám és kirakattervezés világához kötődik. Azonban az átvitt értelmezésben (merev, érzelemmentes ember) gyakran negatív, gúnyos vagy lenéző felhangot kap, és ebben az értelemben inkább köznyelvi, sőt néha bizalmasabb regiszterbe tartozik. A szó használata általában informálisabb környezetekre jellemző, mint például a „modell” szó, amely hivatalosabb és semlegesebb. Az átvitt jelentésben való alkalmazás gyakran szubjektív megítélést fejez ki.

Példamondat(ok)

A világhírű tervező új kollekcióját párizsi divathéten mutatták be, ahol nemzetközi sztármanökenek sétáltatták végig a kifutón a látványos alkotásokat.

Ne állj már úgy ott az ajtóban, mint egy manöken! Lazíts kicsit, légy önmagad, ne csak egy merev póz!

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Színonimák: modell, divatmodell, bemutatómodell, kiállítási báb (átvitt értelemben, pejoratív), ruhatartó (átvitt értelemben, pejoratív), báb (átvitt értelemben, pejoratív).

Antonímák: A szó szinonimáihoz vagy jelentéséhez közvetlen antonima nehezen megadható. Az átvitt értelmezésben talán: spontán ember, természetes ember, őszinte ember, érzelmes ember, dinamikus személyiség.

Változatok és származékszavak

A „manöken” szó viszonylag kevés származékkal rendelkezik a magyar nyelvben. Gyakori a manökenkedik igeképzés, amely a modellkedés cselekvését, vagy gyakrabban az átvitt értelemben a mereven, pózolva való viselkedést, „bábnak látszást” jelenti (pl. „Egész nap csak manökenkedett a partin.”). A főnév többes száma a magyarságos manökenek alak (a *manökenek* helyett). Melléknév képzése nem jellemző. A szó eredeti nemi vonatkozását tükröző, de ma már ritkán használt nőnemű alakja a manökennő (vagy régiesen manökenlány), bár a „manöken” egyre inkább nem semleges, vagy a „modell” szót részesítik előnyben nők esetében.

Multikulturális vonatkozás

A „manöken” közvetlen forrása a német nyelv, ahol a Mannequin [manəˈkɛ̃ː, manəˈkɛŋ] alak és kiejtés használatos. A németben a szó jelentése nagyon hasonló a magyarban megszokotthoz: elsősorban divatmodellt (férfit vagy nőt) jelent, de használják a kiállítási bábra is, és ritkábban átvitt értelemben is. A francia eredeti, a mannequin [man.kɛ̃], jelentése azonban jelentősen eltér: a franciában ma már elsősorban és gyakorlatilag kizárólag a ruhabábot, a mozdulatlan kiállítási bábot jelöli. Az élő modellekre a franciában a modèle szót használják. Ez gyakori félreértés forrása a két nyelv között. Az angol nyelvben a mannequin [ˈmæn.ɪ.kɪn] szintén főként a ruhabútort, a kiállítási bábot jelenti, míg az élő modellekre a model szót használják. A magyar nyelv tehát a német jelentéskörét követte, nem a francia vagy angol eredetit.

A „manöken” szó lényegében két, bár kapcsolódó, de elkülönülő fogalmat testesít meg a modern magyar nyelvhasználatban. Elsősorban egy konkrét szakmai szerepkört, a divatbemutatók és fotózások élő szereplőjét nevezi meg, aki a tervező alkotását hordozza és prezentálja. Ez a funkció elengedhetetlen a divatipar működésében, és a szó ebben a kontextusban semleges, leíró jellegű. A modell szakérteleme, testtartása és mozgása kulcsfontosságú a ruhadarabok hatásos bemutatásához.

Ugyanakkor a szónak van egy erőteljes, sokszor domináns második rétege, egy szubjektív, értékítéletet hordozó jelentése. Amikor valakit „manökennek” neveznek átvitt értelemben, az gyakran nem szakmai elismerés, hanem kritika. Ez a használat az egyén természetességének, spontaneitásának, érzelmi mélységének vagy önálló gondolkodásának hiányára utal, mintha csak egy külső formát, egy szerepet játszana, egy merev bábu lenne a környezetében. Ez a kettősség teszi a „manöken” szót nyelvészetileg és kulturálisan is érdekessé, mert egyetlen szóban egy szakmai tényállást és egy gyakran negatív társadalmi jelenség metaforikus leírását is magába foglalja.