Mumpsz

A mumpsz, mint fertőző betegség, jelentős kulturális és történelmi nyomot hagyott, különösen a védőoltások korábbi időszakaiban. A gyermekkori betegségek közé tartozó, általában enyhe lefolyású, de súlyos szövődményekkel (pl. süketség, meddőség) is járó vírusos megbetegedésként ismerték meg világszerte. Az emberiség nagy részét érintette, és járványok formájában jelent meg, gyakran nagyobb közösségekben, iskolákban, óvodákban. Ilyen járványok súlyossága és visszatérő jellege mélyen beivódott a kollektív emlékezetbe, mint egy elkerülhetetlen gyermekkori átmeneti állapot, bár a hatékony oltásprogramok óta drámaian visszaszorult.

Gyakori tévedés, hogy a mumpsz pusztán egy feltűnő arcduzzanatot okozó, jelentéktelen betegség lenne. Valójában a Paramyxovirus okozta, rendkívül fertőző kór, amely elsősorban a nyálmirigyeket, különösen a fültőmirigyeket támadja meg, de más szerveket (pl. hasnyálmirigy, here, petefészek, agyhártya) is érinthet. Egy másik gyakori tévhit kapcsolódik a megelőzéshez: sokan azt hiszik, hogy a betegség csak egyszer fordulhat elő. Bár a legtöbb ember életében egyszer kapja el és élethosszig tartó immunitást fejleszt, újrafertőződés ritkán, de lehetséges, különösen hiányos immunválasz esetén vagy a vírus különböző törzseinek érintettségekor.

A szó alakja

A szó alapszótári alakja: Mumpsz. Ez a főnév ragadós, fertőző betegség megnevezése, mely tipikusan egyes számban használatos, bár a járványos megjelenésre utalva többes számban is előfordulhat („mumpszjárvány”).

Kiejtés

A szó magyar kiejtése a Nemzetközi Fonetikai Ábécé (IPA) szerint: **[mump͡s]**. Magyar fonetikai leírásban: **mumpsz** (a „m” és az „u” rövid, a „p” és az „sz” erőteljesen, zárhangként, majd réshangként képződik, nincs hangsúly a szó elején).

Eredet / etimológia

A „mumpsz” szó közvetlenül az angol **mumps** főnévből került a magyar nyelvbe a 19. század végén vagy a 20. század elején, a modern orvostudomány és a nemzetközi orvosi szaknyelv hatására. Az angol „mumps” szó eredete bizonytalan, de valószínűleg az óangol **mump** (‘grimasz’, ‘duzzadt arc’) vagy a középangol **mump** (‘duzzadt ajkú’, ‘morgós’) szóból származik, utalva a betegség egyik legszembetűnőbb tünetére, az arc egy vagy mindkét oldalának fájdalmas duzzanatára. Egy másik elmélet szerint a közép-holland **mompelen** (‘dörmögni’) vagy egy hasonló hangulatot kifejező szóból ered, ami a nyelőfájdalom és a beszédnehézség miatt torzult beszédre utal. A magyar nyelvbe való átvételkor a szó alakja megmaradt, csak az angol „mumps” többes számú alakból („mumps” maga is eredetileg többes számú jelentéssel bírt az angolban, bár ma főnévként egyes számban kezelik) vált egyes számú főnévvé.

Jelentése

A „mumpsz” szó elsődleges és egyedüli jelentése egy specifikus, vírusos eredetű fertőző betegségre utal, amelyet a paramyxovirusok családjába tartozó **Mumps orthorubulavirus** (korábban Mumps virus) okoz. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, étvágytalanság, majd a fültőmirigyek fájdalmas gyulladása és duzzanata, ami a jellegzetes „mókusarcot” okozza. Más nyálmirigyek (nyálszaporítás), a hasnyálmirigy (hasfájás, hányás) vagy a nemi szervek (pl. heregyulladás férfiaknál, petefészekgyulladás nőknél) is gyakran érintettek lehetnek, ritkábban agyhártya- vagy agyvelőgyulladás lép fel. A szó szinte kizárólag ezt az orvosi állapotot jelöli. Nagyon ritkán, átvitt értelemben használják a „morgós, morcos, duzzogó hangulat” vagy „duzzadt arc” jelzésére, de ez inkább nyelvi játék vagy szleng, nem hivatalos jelentés.

Stílusérték és használat

A „mumpsz” szó stílusértéke semleges. Nem túlzottan formális vagy tudományos, de nem is kifejezetten köznyelvi vagy szlengszó. Az orvosi és egészségügyi kontextusokban (betegtájékoztatók, oktatóanyagok, újságcikkek) teljesen elfogadott és gyakori. A mindennapi beszédben is teljesen természetes, bár a gyakori gyermekkori betegség lévén, gyakran a gyermekekkel foglalkozó szülők, gondozók vagy pedagógusok körében hangzik el. Nincsenek erős pejoratív vagy pozitív felhangjai, elsősorban egy objektív orvosi állapotleírásként funkcionál. A ritka átvitt használata („morgós, mint aki mumpsza van”) kifejezetten laza, köznyelvi vagy tréfás hangvételű.

Példamondat(ok)

A gyerekeknél járványos a mumpsz, ezért az egész osztályt karanténba kellett helyezni.

Bár a fiúnak már megvolt a védőoltása, mégis elkaphatta a mumpszot, bár szerencsére enyhébb lefolyással.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: fültőmirigy-gyulladás (pontosabb orvosi megnevezés, de kevésbé közismert), nyaklógatós (régi, népies, elavult kifejezés).

Antonímák: A mumpsz mint specifikus betegség állapotának közvetlen ellentéte nincs. Általánosabb értelemben: egészség, jóllét, immunitás (a betegség ellen).

Változatok és származékszavak

A „mumpsz” szó ragozása és származékai viszonylag korlátozottak. Főnévként egyes számban használatos („mumpsz”), többes számú alakja „mumpszok” (pl. „ritkán előforduló mumpszok”). Birtokos ragozású alakjai: mumpszom, mumpszod, mumpsza, mumpszunk, mumpszotok, mumpszuk. Származékai: **mumpszes** (melléknév, pl. „mumpszes gyerek” – aki mumpszban szenved, vagy ritkán: ami a mumpszhoz kapcsolódik). Nincs igeképzős vagy más jelentéstartalmú képzős származéka. A szó maga a betegség neve, nem képez további gyakori kifejezéseket.

Multikulturális vonatkozás

A „mumpsz” szó jelentése és használata a világ legtöbb nyelvén nagyon hasonló a magyarhoz, hiszen közvetlenül az angol „mumps” szóból vagy annak megfelelőjéből származik, és ugyanazt a specifikus vírusos betegséget jelöli. Az angol „mumps” többes számú alakból származik, bár ma egyes számú főnévként kezelik (pl. „He has the mumps”). Németül **Mumps** vagy **Ziegenpeter** (népies), franciául **oreillons**, spanyolul **paperas**, olaszul **orecchioni** vagy **parotite epidemica**, oroszul **свинка** (svin’ka, „kismalac”, az arcduzzanatra utalva). A kiejtés természetesen nyelvről nyelvre változik, de a betegségre való utalás világszerte konzisztens. Különböző nyelvek népies vagy régies megnevezései gyakran a tünetekre utalnak (pl. arcduzzanat, malac, kecskepéter). Semmilyen jelentős eltérő jelentés vagy tabu nem kapcsolódik a szóhoz más nyelvekben, kizárólag az orvosi állapotra utal.

Szóelválasztás mump-sz
Ragozás Főnév (névszó), egyes szám, hímnem. Ragozás mint a „ház”: mumpsz (alanyeset, egyes szám), mumpszot (tárgyeset), mumpsznak (részes eset), mumpszsal (eszközhatározó eset), mumpszért (célhatározó eset), mumpszba (belülhatározó eset), mumpszon (rajtahatározó eset), mumpszról (elölhatározó eset), mumpsztól (elhatározó eset), mumpszig (meddig?). Birtokos személyragok: -om, -od, -a, -unk, -otok, -uk. Többes szám: mumpszok.

A mumpsz tehát egy jól meghatározott, jelentős közegészségügyi kihívást jelentő, vagy legalábbis jelentett, vírusos betegség megnevezése. Elsősorban gyermekkorban jelentkezik, bár felnőttek is elkaphatják, és náluk gyakran súlyosabban zajlik. A betegség jellegzetes arcduzzanata tette azonnal felismerhetővé, és adta a történelmi népies megnevezéseit is. Az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) vagy MMRV (kanyaró, mumpsz, rubeola, bárányhimlő) kombinált védőoltások bevezetése óta a mumpsz előfordulása drámaian csökkent a fejlett országokban, bár járványok időnként még mindig előfordulnak, különösen oltatlan vagy hiányosan oltott közösségekben.

A „mumpsz” szó használata a magyar nyelvben tehát szinte kizárólagosan erre az egy betegségre korlátozódik. Bár a szó eredete (angol „mumps”, valószínűleg „morgás”, „duzzogás”) más asszociációkat is sugallhat, a magyar nyelvben ez az átvitt jelentés nem gyökeresedett meg, és csak nagyon ritkán, tréfás vagy szatirikus kontextusban bukkan fel. Így a szó fő funkciója továbbra is a Paramyxovirus okozta fültőmirigy-gyulladás pontos és egyértelmű megnevezése marad az orvosi gyakorlatban és a köznyelvben egyaránt.

Szólj hozzá!