Narkózis

### Narkózis

A narkózis fogalma az orvostudomány és a köznyelv találkozásán helyezkedik el, gyakran társulva az altatás misztikumával és félelmével. Történelmi kontextusában a 19. századi anesztézia forradalmához kapcsolódik, amikor az éter és kloroform bevezetése végleg megváltoztatta a sebészeti gyakorlatot. Magyarországon Petz Aladár sebész nevéhez fűződik az első tudományos igényű narkózis-alkalmazás 1847-ben. Gyakori tévedés, hogy a narkózis kizárólag teljes eszméletvesztést jelentene, holott részleges érzéstelenítésre (pl. regionális anesztézia) is alkalmazzák a kifejezést, bár ez utóbbi szakmai körökben vitatott.

A közbeszédben gyakran keveredik a narkózis és az érzéstelenítés fogalma: míg az előbbi az eszmélet kikapcsolását jelenti, addig az utóbbi csak a fájdalomérzet eltűnését eredményezi. Irodalmi előfordulásai rendkívül ritkák, ám Mikszáth Kálmán egyik karcolatában a „narkotikus álom” metaforaként szolgál a társadalmi passzivitás ábrázolására. Filozófiai szinten a fogalom gyakran kapcsolódik az akaratvesztés, a kontroll elvesztése témaköréhez, mint például Thomas Mann varázshegyi allegóriáiban.

A szó alakja

A főnév alapalakja narkózis, amely többes számmal (narkózisok) és birtokos ragokkal (narkózisának) is használatos. A szó nyelvtani nemét tekintve hímnemű, bár a mindennapi beszédben inkább tárgyként hivatkoznak rá.

Kiejtés

IPA: [ˈnɒrkoːziʃ]
Magyar fonetikus átírás: nár-kó-zsish

Eredet / etimológia

A szó a görög nárkōsis (ναρκωσις) eredetű, mely a narkóō (ναρκόω) igéből származik, jelentése „bénulás” vagy „zsibbadás”. A német Narkose közvetítésével került a magyar nyelvbe a 19. század közepén, egyidejűleg az orvosi altatási technikák elterjedésével. Eredeti görög jelentése a méregáztól (pl. rajtaütéses cápák) okozott bénultság állapotára utalt.

Jelentése

Orvosi szakterminusként mesterségesen kiváltott, reverzibilis eszméletvesztést jelent, gyógyszeres úton (inhalációs vagy intravénás) biztosítva műtétek végzését. Köznyelvi használatban gyakran szinonimaként szolgál az anesztézia fogalmával, bár az utóbbi tágabb, mert magában foglalja a helyi érzéstelenítést is. Átvitt értelemben a társadalmi apátia vagy a szellemi bénultság állapotára utal (pl. „a társadalom narkózisban él”). Szlengben ritkán használják a kábítószeres mámorra utalva, bár ez nem szabványos.

Stílusérték és használat

Formális regiszterbe tartozó szó, elsősorban orvosi, tudományos és közéleti diskurzusokban alkalmazzák. Semleges stílusú, bár a köznyelvben a félelem konnotációja gyakran kíséri („félek a narkózistól”). Szakmai szövegekben kötelezően pontos, műtéti kontextusban alkalmazott terminus. Művészeti értelmezésekben allegorikus vagy szatirikus célzattal jelenik meg.

Példamondat(ok)

A sebész azt mondta, az arthroszkópiához rövid idejű narkózisra lesz szükség.
Már a reggeli hírek után úgy éreztem, mintha valami kollektív narkózisba süllyedt volna az ország.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: altatás, érzéstelenítés, anesztézia, kábítás
Antonímák: éberség, eszmélet, öntudat

Változatok és származékszavak

Narkotizál (ige): gyógyszeres altatást végrehajtani
Narkotikus (melléknév): altató hatású (pl. narkotikus szer)
Narkózisos (melléknév): narkózissal kapcsolatos (pl. narkózisos előkészületek)
Narkózis-utó (összetétel): az altatásból való felébredés utáni rosszullét

Multikulturális vonatkozás

Az angol narcosis kizárólag kábítószeres mámort jelent, orvosi kontextusban anesthesia a helyes kifejezés. Németben (Narkose) és oroszban (наркоз) a magyarhoz hasonlóan orvosi altatást jelöl, ám a francia narcose már inkább a toxikus károsodásra utal. Finn nyelvterületen (narkoosi) erőteljesebb a pszichológiai értelmezés (öntudatzavar).

Szóelválasztás nar-kó-zis
Ragozás narkózisban (inesszívusz), narkózisra (szublatívusz), narkózisból (elatívusz)

A narkózis lényegi jelentése a tudat mesterséges kikapcsolásán keresztül éri el működési elvét: a központi idegrendszer gátlásával biztosít fájdalommentességet és mozgásképtelenséget. Az ideiglenes érzékelési szünet nem csupán fiziológiai folyamat, hanem egyben mély pszichológiai élmény is, hiszen a beteg teljes kontrollvesztéssel néz szembe. Az altatás különböző fázisai (bevezetés, fenntartás, ébresztés) az orvostudomány precíz koreográfiáját testesítik meg.

A fogalom jelentéstartalma a 21. században kiszélesedett: a „digitális narkózis” metafora például a virtuális valóságba való elmerülést jelöli. Orvosi szempontból a célirányos altatás (target controlled infusion) modern technikái a hagyományos gázos narkózis helyett inkább farmakológiai kómát hoznak létre. Az etikai diskurzusok gyakran érintik a kérdést: vajon a narkózis egyfajta halálszimuláció-e, hiszen a légzés gépi támogatásra szorul, és az időérzék megszűnik.

Szólj hozzá!