Referendum

A szó alakja

Referendum. A demokratikus döntéshozatal egyik legközvetlenebb formáját jelöli, ahol az állampolgárok közvetlenül szavaznak egy adott kérdésről.

Kiejtés

[ˈrɛfɛrɛndum]
re-fe-ren-dum

Eredet / etimológia

A latin „referendum” (amihez viszonyt kell tenni) szóból ered, a „referre” (visszavinni, előterjeszteni) igéből képzett gerundium. A 19. századi svájci alkotmányos gyakorlatból került a nemzetközi jogi lexikonba, majd a 20. század elején honosodott meg a magyar nyelvben politikai szakkifejezésként.

Jelentése

1. Közvetlen demokratikus eljárás, ahol a választópolgárok népszavazással döntenek konkrét törvényi vagy közpolitikai kérdésben. 2. Az ilyen szavazás formális folyamatát vagy annak eredményét jelöli (pl.: „a referendum érvénytelen”). 3. Tágabb értelemben bármilyen kérdésben történő közvélemény-felmérést takar, bár ez a használat szakszerűtlen. Jogi szempontból megkülönböztetünk kötelező és kezdeményezéses referendumot.

Stílusérték és használat

Formális, politikai-jogi szakszó, elsősorban hivatalos kommunikációban, médiában és tudományos szövegekben használatos. Semleges stílusú, bár kontextustól függően kritikai vagy támogató felhangot is kaphat (pl.: „elhibázott referendum” vs. „történelmi referendum”). Köznyelvi használata gyakran pontatlan, amikor bármilyen közvélemény-kutatást így neveznek.

Példamondat(ok)

A parlament határozatot hozott az európai uniós tagságról szóló referendum megtartásáról.
A helyi közösség kezdeményezésére zajló parképzési referendum a részvételi küszöb alatt maradt.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szó szerinti szinonimák: népszavazás, néplebonyolítás (ritka, régies)
Fogalmi rokonok: közvélemény-kutatás, plebiszit (utóbbi gyakran azonos jelentésben, de történelmi konnotációval)
Antonímák: képviseleti demokrácia, parlamenti döntés, elnöki rendelet

Változatok és származékszavak

Referendumi: melléknév (pl. referendumi kérdés)
Referendárium: szakszerűtlen eltérő alak, néha előforduló nyelvi hiba
Többes szám: referendumok (helytelen: *referenda – latin eredetű, de magyar nyelvtan szerint ragozott alak)

Multikulturális vonatkozás

Az angol nyelvterületen gyakran használják „plebiscite” szinonimájaként, bár utóbbi erősebb legitimációs célú szavazásra utal. Németben („Referendum”) és franciában („référendum”) azonos jelentéstartalommal bír. Olasz nyelvben („referendum”) tömeges aláírásgyűjtésre is utalhat. Lengyelben („referendum”) kizárólag országos szintű szavazást jelöl, míg helyi kérdések „konsultáció”-ként szerepelnek.

A referendum fogalma a modern demokráciákban vitatott politikai eszköz: egyrészt a közvetlen népakarat kifejeződésének legtisztább formája, másrészt komplex kérdések leegyszerűsítésének kockázatát hordozza. Történelmileg a svájci kantonok gyakorlatából indult világhódító útjára, azóta alkotmányos intézménnyé vált számos országban. Különösen fontos szerepet játszik a kelet-közép-európai régióban, ahol az 1989-es rendszerváltás óta több sorsfordító népszavazást tartottak.

A magyar jogrendszerben az Alkotmány (2012. évi CCIII. törvény) szabályozza a referendum kezdeményezésének feltételeit és hatályát. Gyakori tévedés, hogy bármilyen közügyről lehetne népszavazást kiírni – valójában az adózás, költségvetés és nemzetközi szerződések kérdésköréből kizárt a lehetőség. A részvételi 50%-os küszöb 2022 óta nincs érvényben, ám az érvényes szavazatok arányát továbbra is figyelembe veszik a kötelező erejű határozathozatalnál.