Album

Az album szó a magyar nyelvbe a 19. században került átvételként, eredetileg a latin nyelvből, ahol a liber albus (fehér könyv) kifejezésből származik, utalva az üres, fehér lapokra. Kezdetben elsősorban gyűjtemények, különösen fotók vagy képek számára készült köteteket, emléklapokat jelölt, amelyek a családi emlékek és a személyes történetek őrzésének fontos eszközeivé váltak. A 20. század közepétől azonban jelentése radikálisan átalakult a zenei ipar fejlődésének köszönhetően, és mára elsősorban a nagylemez, illetve bármilyen előadó zenéjének egybefüggő gyűjteményére utal. Gyakori tévedés, hogy kizárólag a fizikai hordozóra (pl. bakelitlemez, CD) vonatkozna, holott magában foglalja a digitális formában megjelenő gyűjteményeket is. Egy másik elterjedt félreértés az, hogy az album szót kizárólag a hosszabb, több számból álló kiadványokra használnák, míg a rövidebbek az EP-k, holott a formátum hossza nem definiálja alapvetően a kifejezést, annak inkább az egybefüggő egészet kell kifejeznie.

A kifejezés használata folyamatosan bővül a digitális korban, átfogva az online fotóalbumokat, digitális művészeti gyűjteményeket vagy akár közösségi média profilok képsorozatait is, bár ezekre a „galéria” vagy egyszerűen a „képek” szó használata gyakoribb. Fontos megjegyezni, hogy bár a zenei album fogalma alapvetően változatlan, a fizikai és digitális megjelenési formák sokszínűsége, valamint a streaming szolgáltatások elterjedése új kérdéseket vet fel a fogalom tartalmával és értékével kapcsolatban, különösen az egybefüggő élmény és a zenei mű mint egység megőrzésének szempontjából.

A szó alakja

A szó szótári alakja, azaz alapszava album.

Kiejtés

/ˈɒlbum/

Eredet / etimológia

Az album szó közvetlenül a latin album szóból származik, melynek eredeti jelentése „fehér”, „fehérített” volt. A latinban az album eredetileg fehérre meszelt falat vagy táblát jelentett, ahová hivatalos közleményeket, közérdekű bejegyzéseket (pl. praetori album) vagy verseket írtak fel. Később, a könyvnyomtatás korában a jelentése kiterjedt arra a könyvre vagy jegyzetfüzetre is, amelynek üres, fehér lapjai voltak rajzok, feljegyzések vagy gyűjtemények (pl. bélyegek, fotók) rögzítésére. A magyar nyelvbe a 19. században került be, valószínűleg a német nyelv (das Album) közvetítésével, először a fotó- vagy emléklapgyűjtő könyvek, majd később a zeneművek gyűjteményének elnevezésére.

Jelentése

Az album szónak a magyar nyelvben több, egymással rokon jelentése van. Elsődleges jelentése egy zenész, zenekar vagy előadó által kiadott, több számból álló, általában egybefüggő műalkotásként vagy gyűjteményként szolgáló hangfelvételek összessége, függetlenül annak fizikai (pl. hanglemez, CD) vagy digitális (pl. streaming platformon) megjelenési formájától. Második jelentéskör egy képek, fotók, rajzok, bélyegek, autómaták vagy más gyűjtői tárgyak rendszerezett gyűjteményét tartalmazó kötetes forma, azaz a fotóalbum, gyűjtőalbum. Harmadik jelentésként, bár ritkábban, használják olyan nagyobb méretű, gyakran díszes kötésű, üres vagy részben kitöltött jegyzetfüzetre vagy naplóra is, amelyet különleges alkalmakra (pl. évkönyv, emlékkönyv) szánnak. A digitális korban kiterjedt jelentése az online fotóalbumra vagy digitális képtárra is.

Stílusérték és használat

Az album szó semleges stílusértékű, semmilyen erős érzelmi töltettel vagy társadalmi réteghez kötődéssel nem bír. Közönyös, objektív megnevezésként funkcionál. Használata egyaránt elfogadott mind a hétköznapi, mind a hivatalosabb, szakmai nyelvi regiszterben. A zenei kontextusban a leghétköznapibb és legelterjedtebb, de a fotózás, gyűjtögetés vagy digitális tartalomkezelés területén is teljesen természetes és széles körben használt kifejezés. Nem tekinthető sem túlzottan formálisnak, sem pedig szlángosnak, köznyelvi szóként él a magyar szókincsben. Tipikus használati környezetei közé tartoznak a zenei újságírás, kritikák, média, a fotózás és gyűjtögetés világa, a kiadói szakma, valamint a mindennapos beszélgetések a zene, emlékek vagy gyűjtemények témakörében.

Példamondat(ok)

A kedvenc együttesem új albumát tegnap jelentették meg, és már az első nap óriási sikert aratott a streaming platformokon.
A nagymamám régi fotóalbumában találtam egy elszíneződött képet a szüleim esküvőjéről, ami drága emlékké vált a család számára.

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: gyűjtemény (főleg a fotóalbum, gyűjtőalbum értelemben), lemez (kizárólag a zenei album fizikai hordozójára, de gyakran az egész műre is), fotókönyv, emlékkönyv (konkrét típusokra), nagylemez (hosszabb zenei album).
Antonímák: Kifejezett, közvetlen antonimája nincs, mivel egy konkrét fogalmat jelöl. A jelentésének egyes aspektusaira lehet ellentétes fogalmakat találni: szám vagy kislemez (egyetlen zenei darab a teljes albummal szemben), szórvány vagy laza gyűjtemény (a rendszerezett albummal szemben), digitális fájl vagy online galéria (a fizikai album tárgyias formájával szemben, bár maga az album fogalma magában foglalja ezeket is).

Változatok és származékszavak

Az album szó több származékkal rendelkezik a magyar nyelvben. Albumos melléknévként használható, jelentése „albumhoz kapcsolódó” vagy „albumot tartalmazó” (pl. albumos kiadás). Albumozik ige jelentése „albumot készít” (pl. fotókból) vagy „albumokat gyűjt”. A fotoalbum (vagy fotóalbum) és zenés album (vagy zenei album) összetételek konkrét típusokra utalnak. Gyűjtőalbum szintén egy gyakori összetétel. A szó többes száma albumok. Ragozható: albumot (tárgyeset), albummal (eszközhatározó eset), albumnak (részeshatározó eset), albumban (belseje helyhatározó eset), albumon (rajta helyhatározó eset), albumról (róla helyhatározó eset), albumig (meddig? helyhatározó eset), stb.

Multikulturális vonatkozás

Az album szó szinte minden európai nyelvben megtalálható, azonos vagy nagyon hasonló alakban és jelentésben, mivel közvetlen latin örökség. Az angolban (album), németben (Album), franciában (album), olaszban (album), spanyolban (álbum), oroszban (альбом – al’bom) stb. mind használják a fotó- és zenei gyűjtemények, valamint a nagyobb, díszes kötetek megnevezésére. A jelentés a legtöbb nyelvben nagyon hasonló a magyarban megszokotthoz: zeneművek gyűjteménye, fotókönyv, gyűjtői kötet. Az alapjelentés tehát meglepően egységes a különböző kultúrákban. A kiejtés természetesen nyelvfüggő, de az alapalak és a magánhangzók többsége hasonló marad. Különbség talán a digitális korszakban figyelhető meg: míg a magyar nyelvben az „album” kifejezés átültethető az online fotógyűjteményekre is, egyes nyelvekben (pl. angol) a „gallery” szó használata terjedt el ebben a kontextusban, bár az „album” is elfogadott.

Szóelválasztás	al-bum
Ragozás	alapalak: album tárgyeset: albumot részeshatározó: albumnak birtokos: albumé (ritka), albumunk stb. eszközhatározó: albummal helyhatározó (belseje): albumban helyhatározó (rajta): albumon többes szám: albumok

Az album, mint fogalom és tárgy, mélyen beágyazódott a modern kultúrába és a személyes emlékezet gyakorlatába. Több mint egy egyszerű szó, egyfajta médium, amely segít strukturálni, megőrizni és továbbadni a tapasztalatokat, legyenek azok akusztikus benyomások a zene formájában, vagy vizuális pillanatok a fotók révén. A zenei album a zenész és a hallgató közötti párbeszéd egyedi formája, egy elkülönített műalkotás, amely az egyes számok összegénél többet jelent, egy egységes hangvételt, koncepciót vagy történetmesélést hordoz. Ez a kontextus adja a szónak legteljesebb és legelterjedtebb jelentését a 21. században.

A fotóalbum, illetve annak modern digitális megfelelője, az emlékek fizikai vagy virtuális tárháza, amely lehetővé teszi, hogy a múlt képi nyomai ne veszjenek el, hanem időrendben vagy témakör szerint organikusan rendezve megőrizzék a családi és személyes történeteket. Az album tehát mindkét fő jelentésében egy gyűjtemény, egy összefoglaló egység, amely egyedi elemekből áll, de értékük éppen az együttlétükből, a struktúrából és a kontextusból adódik. Ez a strukturáló, megőrző és jelentést adó funkció teszi az album szót és a mögötte álló objektumokat olyan jelentőssé mind a közös kulturális, mind az egyéni emlékezet térségeiben.