Celebritás

A celebritás fogalma a 20-21. század médiaforradalmainak egyik kulcsjelensége, mely a társadalmi hierarchiák és az értékrendek átalakulását is tükrözi. A szó gyakran társul a látszat és a valódi tehetség, illetve az elért eredmények közötti feszültséggel. Egy gyakori tévedés, hogy a celebritás kizárólag pozitív vagy kívánatos státuszt jelölne; valójában a médiában való jelenlét gyakran negatív vagy botrányos körülmények eredménye is lehet, és magában foglalhatja a magánélet megsértésének kockázatát vagy a nyilvánosság kegyének bizonytalanságát. Sokszor összekeverik a hírességgel, holott míg az utóbbi tehetségre, tudásra vagy jelentős tettekre épülő ismertséget jelent, a celebritás gyakran a médiában való jelenlét pusztán tényén alapul, akár tartalom nélkül is.

Filozófiai szempontból a celebritás jelensége megkérdőjelezi a valódi érték és a látszat, valamint a személyiség és a képviselt imázs viszonyát. Irodalmilag gyakran szatirikus vagy kritikus megközelítésben jelenik meg, mint a felszínesség vagy a társadalmi státusz torzításának szimbóluma. Történelmileg a nyomtatott sajtó, majd különösen a televízió és végül az internet és a közösségi média hozta létre és erősítette meg a modern celebritás kultuszát, ahol a hírnév gyakran elszakad a hozzá vezető eredményektől vagy képességektől. Gyakori félreértés, hogy a celebritás automatikusan gazdagságot vagy hosszú távú befolyást jelentene; sokan elfelejtik, hogy a médiában való jelenlét rendkívül törékeny alap, és a figyelem gyorsan elapadhat.

A szó alakja

A szó alapalakja: celebritás. Ez a főnév a magyarban nem ragozódik, azaz nem vesz fel személy- vagy számra utaló képzőket a jelentés megváltoztatása nélkül. Például: „A celebritás állapota gyakran kettős érzelmeket vált ki a közszereplőből.”

Kiejtés

A szó magyar kiejtése a Nemzetközi Fonetikai Ábécé (IPA) szerint: /ˈt͡sɛlɛbritaːʃ/.

Magyar fonetikai átírásban: [ce-leb-ri-tás] (a hangsúly a harmadik szótagon, azaz a -ri- szótagon van).

Eredet / etimológia

A celebritás szó közvetlenül a német Celebrität szóból került át a magyarba a 19. század második felében vagy a 20. század elején, főként a sajtó és a divatvilág hatására. A német szó maga a latin celebritās, celebritātis főnévből ered, melynek jelentése: 1. „sokaság, tömeg” (különösen egy helyen összegyűlt embereké), 2. „hírnév, ismertség, nagy tekintély”. A latin szó gyöke a celeber, celebris, celebre melléknév, jelentése: „népes, forgalmas, híres, nevezetes, ünnepelt”. Így a szó eredeti, konkrétabb jelentése (sokaság, nyüzsgés) a modern nyelvekben elsősorban egy absztraktabb fogalomra (hírnév, ismertség, illetve az ezt birtokló személy) szűkült.

Jelentése

A celebritás szónak a magyar nyelvben két fő jelentése van, amelyek szorosan összefüggenek. Az elsődleges jelentés egy absztrakt fogalom: a nagymértékű, gyakran nemzetközi ismertség, hírnév, különösen a médiában és a szórakoztatóiparban (pl.: „A filmjei révén elérte a világhírű celebritást„). A második jelentés ebből származik és konkrétabb: az a személy, aki ilyen nagymértékű ismertséggel és közfigyelemmel rendelkezik, főként a szórakoztatóiparban, a sportban, a divatban vagy a médiában (pl.: „A premierre számos celebritás érkezett”). Kollokviális és médiaszövegekben gyakran használják bármilyen, a médiában (különösen a bulvársajtóban vagy a reality-műsorokban) rendszeresen szereplő, ismert személyre, akár jelentős művészi, szakmai vagy társadalmi teljesítmény nélkül is. Ilyenkor gyakran a felszínesség vagy a médiahajhászat konnotációját hordozza.

Stílusérték és használat

A celebritás szó semleges stílusértékű, de használata inkább az informális, köznyelvi, publicisztikai és különösen a bulvársajtó nyelvezetéhez tartozik. Ritkábban fordul elő hivatalos vagy tudományos szövegekben, ahol inkább a híresség, neves személyiség vagy elismerés szavakat részesítik előnyben. A szó gyakran előfordul a divat-, szórakoztatóipar- és sztármagazinokban, valamint a közösségi médiában. Hangnemében lehet semleges leíró, de könnyen átcsaphat enyhe iróniába vagy kritikába, főleg amikor a tartalom nélküli médiaszereplésre utal („műcelebritás”). Az angol celebrity szóhoz hasonlóan, a magyar celebritás is erősebb konnotációt hordoz a médiában való jelenlét és a nyilvánosság figyelmének szerepéről, mint a hagyományosabb híresség.

Példamondat(ok)

Az absztrakt jelentésben: „A celebritás, amit a sikeres sorozata hozott, váratlanul érte, és kezdetben nehezen viselte a folyamatos paparazzifigyelmet.”

A konkrét (személyre utaló) jelentésben: „A jótékonysági gálán a helyi üzleti elit mellett nemzetközi celebritások is jelen voltak, akik nagy feltűnést keltettek a vörös szőnyegen.”

Rokon és ellentétes értelmű szavak

Szinonimák: híresség, sztár, neves személy(iség), közszereplő, prominens személy(iség), ismert arc, sztár (erősebb hangsúlyt fektetve a tehetségre vagy a különleges státuszra), médiaszemélyiség (kifejezetten a médiában való szereplésre utalva).

Antonímák: ismeretlen (személy), közönséges ember, átlagpolgár, senkiházi, névtelen (egyén).

Változatok és származékszavak

A celebritás szó maga a magyar nyelvben nem ragozható főnév. Leggyakoribb és egyetlen jelentős származéka a celeb (ejtése: [céléb]). Ez egy kollokviális, nagyon informális, gyakran enyhén pejoratív vagy tréfás rövidítés, amely szinte kizárólag a személyre utaló jelentésben (celebritás = ismert személy) használatos. Jelentése: médiában ismertté vált személy, gyakran a tartalom nélküli vagy a reality-sztárokra utalva. Példa: „Az új bulvárlap tele volt a legkülönfélébb celebek nyaralós fotóival.” Ennek a rövidítésnek nincs többes száma vagy ragozott formája sem a szó szerinti értelemben, bár a beszélt nyelvben előfordulhat „celebek” alak is. A szó nem alkot igét vagy melléknevet.

Multikulturális vonatkozás

A celebritás szó, illetve annak forrásnyelvi megfelelői, számos nyelvben megtalálhatóak, főként európai nyelvekben, a latin eredet miatt. Az angol celebrity (ejtés: /səˈlɛbrɪti/) a leggyakoribb és legbefolyásosabb forma a globalizált médiakultúrában. Jelentése nagyon hasonló a magyarhoz: ismertség, hírnév, illetve az ismert személy. Az angol szó kifejezetten erős társadalmi és médiakultúra-konnotációkat hordoz. A francia célébrité (ejtés: /se.le.bʁi.te/) szintén a hírnévre és a híres személyre utal, de formálisabb, hagyományosabb hangvételű, gyakran inkább a művészetek vagy tudományok világában szerzett igazi elismerést sugallja, mint a bulváros ismertséget. A német Celebrität (ejtés: /t͡seleˈbʀiːtɛːt/) jelentése szintén megegyezik, de a mindennapi nyelvben gyakran helyettesítik a Prominenz szóval. Az olasz celebrità (ejtés: /tʃelebriˈta/) és a spanyol celebridad (ejtés: /θeleβɾiˈðað/ vagy Lat-Amerikában /seleβɾiˈðað/) hasonlóképpen használatos. Minden nyelvben a szó a médiában való jelenlét által keltett ismertség modern jelenségére utal, bár a konkrét árnyalatok (pl. a tartalomhoz kötöttség mértéke, a formálisság) nyelvtől függően változhatnak.

Szóelválasztás:

ce-leb-ri-tás

Ragozás:

A celebritás szó nem ragozható főnév. Nem vesz részt a magyarban megszokott esetragos (alanyeset, tárgyeset stb.) vagy birtokos személyragozásos formák képzésében. Egyes és többes száma is azonos alakú, azaz a többes szám jele (-k) nem kapcsolódik hozzá (például nem létezik *”celebritások” forma). Példák: egy celebritás, sok celebritás; a celebritás állapota; beszélünk a celebritásról; adunk a celebritásnak. A beszédtani funkciót csak elöljárószók és a mondat szerkezete jelzi.

A celebritás fogalma lényegében a nyilvános ismertség és a közfigyelem intenzív állapotát jelöli, amely gyakran, bár nem feltétlenül, társul anyagi előnyökkel és társadalmi befolyással. Ez a státusz túlnyomórészt a médiarendszer – televízió, film, sajtó, internet, közösségi média – működésén keresztül jön létre és tart fenn. A celebritás magában foglalhatja a valódi tehetséget, kiemelkedő teljesítményt vagy úttörő munkát, ugyanakkor egyre gyakrabban függetlenül is létezik ezektől, pusztán a médiában való látványos jelenlét vagy a közönség figyelmének megszerzésének képessége révén. Ez a kettősség teszi a fogalmat gyakran vitatottá és értékelését sokszor szubjektívvé.

Összességében a celebritás egy meghatározó, a modern kori tömegkommunikációval született társadalmi-kulturális jelenség megnevezése. Jelöli mind a kivételes ismertség absztrakt minőségét, mind annak konkrét hordozóit. Használata tükrözi a valódi érdem és a médiálisan konstruált hírnév közötti folyamatosan változó és gyakran feszült viszonyt a kortárs kultúrában. Míg a tehetség és a munka alapján kivívott hírnév tartósabbnak tűnik, a celebritás gyakran a pillanatnyiság, a látszat és a közfigyelem kényzerének instabil világát idézi.